Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Pataki Dániel elnöksége alatt a piaci verseny ösztönzése, illetve ehhez a jogszabályi feltételek megteremtése voltak a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) prioritásai, ön hasonló szempontokat jelölt meg kinevezésekor. Mégis: várhatók újdonságok, változások a hatóság tevékenységében?
- Az NHH eddigi működését és szabályozói szerepvállalását helyesnek és sikeresnek tartom. A hatóság legfőbb feladata a verseny élénkítése, ez szerepel a szabályozási stratégiánkban is. Emellett kiemelten fontosnak tartom a nyitást a fogyasztók felé, de le kell vonnunk a tartalomipar felértékelődéséből adódó következtetéseket is. Az átviteli technológiák fejlődésének köszönhetően a legkülönfélébb audiovizuális tartalmak váltak gyorsan hozzáférhetővé. Korábban, az analóg műsorterjesztés értékláncában, a frekvencia, illetve az átviteli kapacitások jelentették a szűk keresztmetszetet. Ez a digitalizációval alapvetően megváltozott, felértékelődnek az infokommunikációs értéklánc végpontjai: mindenki a tartalom birtoklására és a fogyasztó megnyerésére törekszik. Azok, akik értékes műsorok jogaival vagy értékes közvetítési jogokkal rendelkeznek, egyre erősebb piaci pozícióba kerülnek: egyre több platform és szolgáltató szeretné a tartalmaikat közvetíteni. A műsorterjesztés szegmensében élénkül a verseny, a fogyasztókkal kialakított kapcsolatok is egyre értékesebbé válnak. A médiapiac változásainak leglátványosabb következménye, hogy a tartalommal kapcsolatos jogok és a fogyasztókkal kialakított ügyfélkapcsolatok válnak az értéklánc meghatározó elemeivé. Az NHH számára is egyre fontosabbá válnak az infokommunikációs értéklánc végpontjai: a tartalom és a fogyasztó.
- Hogyan válaszol ezekre a változásokra az NHH?
- A szabályozást olyan rendszerben kell kialakítanunk, ahol a fogyasztók pontosan ismerik a verseny és a szabályozás által számukra elérhető lehetőségeket. A tartalom felértékelődése pedig egyszerre jelenti a hírközlés és média közötti határterületek elmosódását, illetve a stratégiaalkotási, szabályozási és intézményi értelemben vett konvergencia kérdéseinek előtérbe kerülését. Én az elmúlt tizenöt évben ezen az értékláncon "mentem végig": először szerzői jogászként a digitalizáció révén átalakuló tartalomipar kérdéseivel foglalkoztam, majd a folyamatosan változó médiaszabályozás területén dolgoztam, illetőleg a média és a hírközlés "közeledésével", a konvergencia kihívásaival kerültem közelebbi kapcsolatba. Az elmúlt hat évben a hírközlés-szabályozó szervezet egyik vezetőjeként követtem ezeket az irányokat, s az NHH Tanácsán belül kifejezetten a hírközlés és média határterületeiért, illetve a fogyasztók felé fordulásért voltam felelős.
- Elődje meglehetősen magasra tette a lécet, s csak részben azért, mert jelentős szerepet vállalt az új uniós hírközlési keretszabályozás kidolgozásában is. Van önben megfelelési kényszer azután, hogy egy uniós szempontból is példaértékű szabályozó hatóság vezetését vette át február elején?
- Elsősorban a saját elvárásaimnak szeretnék megfelelni. Az NHH - melynek az elmúlt négy évben alelnöke voltam - valóban nemzetközileg is elismert hatósággá vált. Az elmúlt évek sikerei példaértékű csapatmunkának köszönhetőek és az elért eredményeket féltő gonddal kell védenünk. Az NHH magas színvonalú szakmai munkájával a hazai intézményi mezőnyben komoly elismertséget és függetlenséget vívott ki magának. Nemzetközi diplomáciai és szakmai sikereink kiemelkedőek, az európai hírközlési keretszabályozást sikeresen ültettük át a hazai viszonyokra, egyúttal új, európai szabályozási kultúrát honosítottunk meg a hírközlési szektorban, kölcsönös nyitottságon és tiszteleten alapuló partneri viszonyt alakítottunk ki a szolgáltatókkal.
- Az ön kinevezése kapcsán több politikai prominens is éles hangú nyilatkozatot tett. Véleménye szerint ki tudja tölteni hivatali idejét - 2013 végéig - az NHH elnökeként?
- Nem pozíciót, hanem feladatot látok magam előtt és addig fogom ellátni, amíg az elvégzéséhez szükséges feltételek fennállnak. Nekem az a feladatom, hogy az intézmény integritását megvédjem, az itt folyó szakmai munkát irányítsam. A politikai csatákat meghagyom a politikusoknak, engem az eddig elvégzett munka értékeinek megőrzése és az előttünk álló feladatok izgatnak.
- Várható, hogy Magyarország gyorsabban ülteti át az új uniós hírközlési keretszabályozást a hazai jogrendszerbe, mint a közösség többi országa?
- Az új uniós hírközlés-szabályozási keretrendszer átültetése jogalkotási feladat és minisztériumi hatáskörbe tartozik, ebben azonban messzemenően támogatni szeretnénk a jogalkotót, részben azért, mert jelentős tapasztalattal rendelkezünk a jelenlegi szabályok magyarországi alkalmazóiként, részben pedig azért, mert az uniós szabályok felülvizsgálata jórészt arra az időszakra esett, amikor az NHH elnökölte az ERG-t (European Regulators Group), így rendkívül aktív szerepet játszhattunk. Az EU olyan jogszabályi környezetet teremtett, amellyel a szabályozás lépést tart a technológiai és piaci fejlődéssel és hosszabb távon biztosítja az iparág modern szabályozási hátterét. Rendkívül fontos, hogy Magyarország - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - az elsők között vehesse át a modern szabályozás elemeit. Az eddigieknél is fontosabb szerepet kap a fogyasztói jogok kérdése, illetve a szabályozó hatóságok együttműködése, ami komolyan hozzájárulhat az európai hírközlés további harmonizációjához, így versenyképességének növeléséhez. Az új keretszabályozás alapján az unióban hatékonyabbá válhat a spektrumgazdálkodás és felgyorsulhat az új generációs hálózatok elterjedése.
- Szabályozói oldalról milyen új feladatokat jelent az NHH számára az újgenerációs hálózatok (NGN - new generation network) szabályozása?
- Az NGN fejlődését az NHH három éve követi nyomon, mind hozzáférési, mind központ (maghálózat)-fejlesztési szempontból. Az első félévben közzétesszük a vonatkozó határozatainkat, de előbb a határozattervezeteket nemzeti konzultációra bocsátjuk, majd a beérkező vélemények figyelembevételével, az uniós egyeztetést követően fogjuk kiadni a végleges határozatokat. Ezek tartalmáról korai lenne beszélni, de tudjuk, hogy nagyon nagy várakozás előzi meg őket, hiszen alapvetően meg fogják szabni a következő évek fejlesztési irányait és a piaci szereplők aktivitását. Az NHH arra törekszik, hogy a határozatok élénkítsék a versenyt és a következő évekre kiszámítható, átlátható piaci viszonyokat, beruházásösztönző szabályozási környezetet teremtsenek.
- Mi a realitása annak, hogy 2010-ben elindulhat a 900 MHz-es a szélessávú koncessziók pályáztatása, illetve reálisnak tartja-e a koncesszióértékesítésből tervezett költségvetési bevételt?
- Az NHH egy, a frekvenciagazdálkodás és a szélessávú szolgáltatások számos területét érintő koncepciót dolgoz ki, beleértve a frekvenciadíjak kérdését is. A 900 Mhz-es szélessávú szolgáltatások nem kezelhetők külön, s nem lehet a kérdést egyedül költségvetési szempontból vizsgálni. Mindenképpen olyan hosszú távú megoldásra törekszünk, ami egyaránt szolgálja majd a fogyasztók, a piaci szereplők és a költségvetés érdekeit is.
- A mobilszolgáltatók sokat panaszkodnak a frekvenciahasználati díjak rendszerére, árszintjére, a Pannon pedig a díjfizetési kötelezettségek enyhítése érdekében csökkentette is bázisállomásai számát. Milyen szempontból és milyen mélységben kíván foglalkozni az NHH a jelenlegi díjrendszerrel, illetve annak felülvizsgálatával?
- A frekvenciahasználati díjak rendszerének áttekintése folyamatban van. A célunk az, hogy egy új, a mainál átláthatóbb, a piaci verseny erősödését a lehető legjobban ösztönző rendszert alakítsunk ki. A frekvenciakészlet a korlátos állami vagyonelemek egyike, hasznosítása nemzetgazdasági kérdés és nyilván nem lehet célunk sem az állami vagyon leértékelése, sem az állami bevételek csökkentése. A frekvenciahasználati díjak kérdését nem szabad és nem lehet csupán a mobilcégek által fizetendő tételekre korlátozni. Amikor nemzetközi összehasonlításokat nézünk, akkor is figyelembe kell venni a folyamatosan, az évente fizetendő tételek mellett azt is, hogy milyen elemekből áll még össze a képlet, mekkora volt a piacra lépés ára, mekkora a frekvencia értéke, illetve hogy egy adott tartományt mire lehet használni, mekkora a piaci értéke vagy éppen profittermelő képessége.
- Ön hogyan látja egy negyedik mobilszolgáltató piacra lépésének lehetőségeit, különösen az előző pályázat tapasztalatainak fényében?
- A már említett koncepció fogja kijelölni a főbb irányokat, s ez teremtheti meg a reális esélyt arra, hogy egy esetleges negyedik szolgáltató befektetői számára vonzó legyen a magyar piac.
- Kinevezésekor prioritásként jelölte meg a tudatos fogyasztói magatartás erősítését. Milyen eszközökkel tervezik elérni?
- A fogyasztó akkor tudja leginkább képviselni érdekeit, ha ehhez megfelelő tudás áll rendelkezésére. Ma már naprakész információval rendelkezünk a problémákról: a Tantusz-portál révén segítséget is biztosítunk a fogyasztói döntésekhez. Az átláthatóbb piaci viszonyokat célzott és nyilvános piacfelügyeleti tevékenységgel kívánjuk megteremteni. A panaszkezelés területén részben a belső folyamatainkat alakítottuk át, kidolgoztunk olyan lehetőségeket - például az alternatív vitarendezést -, amelyek révén kézzelfogható támogatást tudunk a fogyasztóknak biztosítani.
- Ön 2004-ben médiajogászként lett az NHH Tanácsának tagja. Milyen szabályozói feladatot jelent annak a kezelése, hogy egyre többször mosódnak el a határok a "hagyományos" médiafelületek és a hírközlési platformok között?
- Ma olyan hírközlési hatóságra van szükség, amelyik minden eddiginél nyitottabb a médiaszektor szempontjaira és minden eddiginél fogékonyabb például a szerzői jogi, a szociális vagy éppen a kulturális kérdésekre. Nem kerülhetőek meg azok a kérdések sem, amelyek a hírközlés és a média közeledésével összefüggésben az ezeket szabályozó hatóságok esetleges "közeledésével" kapcsolatosak. Az intézményi konvergencia meggyőződésem szerint nem lehet öncél, nem kezelhető függetlenül a stratégiai és a szabályozási szint konvergenciájától. A konvergens hatóság nem szitokszó, de nem is varázsszer, amitől hirtelen kisimulnak a média és a hírközlési szektor "ráncai". Van nagyon jól működő konvergens hatóság, mint például a brit Ofcom, de több jól vagy kevésbé jól működő modell is létezik Európában. Azt helyesnek tartom, ha a piacon zajló folyamatokra a szabályozói oldal is a megfelelő intézkedésekkel reagál, de a konvergens hatóság léte vagy nemléte önmagában nem értelmezhető megfelelő reakcióként. A szabályozás, a stratégia- és policyalkotás, a felügyeleti intézményrendszer minden szintjén le kell vonni a konvergenciával kapcsolatos következtetéseket.
- Az NHH tavaly ősszel jelentős büntetéssel próbálta a digitális átállás felgyorsítására rábírni az Antenna Hungáriát, amely viszont bíróságon védi meg és háttérvizsgálatokkal próbálja bizonyítani, hogy már addig is jelentős lépéseket tett a folyamat érdekében. A társaság azóta komoly fejlesztéseket jelentett be, illetve ígért.
Az NHH most mennyire elégedett a digitális átállás menetével?
- A cél a digitális átállás sikere, az NHH döntései is ezt szolgálják. Így 2008-ban azért kötöttünk hatósági szerződést az Antenna Hungáriával, mert a legjobb ajánlatot nyújtotta be. Tavaly pedig azért kellett megbírságolnunk, mert nem mindenben teljesítette a szerződésben rögzítetteket. Kevesebb mint két év van hátra a 2011. december végére kitűzött határidőig; ez elégséges ahhoz, hogy a korábban kitűzött úton eljussunk a célig, így nagyon bízom abban, hogy az Antenna Hungáriával közösen sikerül teljesíteni a törvényben előírtakat, abban pedig biztos vagyok, hogy a digitális átállás sikeres lesz.
