Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A konferencián két kerekasztal-beszélgetésre is sor került. A résztvevők Muraközy Balázs (MTA KTI), Kováts Surd (GVH), Kaderják Péter (REKK), Fertő Imre (MTA KTI), Váradi Balázs (Eltecon), Valentinyi Pál (MTA KTI), Hamecz István (OTP Alapkezelő), Csajbók Attila (MNB), Czakó Erzsébet (BCE) és Pete Péter (Eltecon) voltak.
Schumpeter elmélete szerint - melyet számos empirikus tanulmány megerősít - a válság az innováló vállalkozások versenyében bekövetkező átrendeződést is jelent. A kevésbé hatékony vállalatok csődbe mennek, kilépnek a piacról, helyüket olyan vállalatok vehetik át, amelyek képesek értékteremtő új megoldásokat találni. Ráadásul a válságban ez a folyamat felerősödik, ilyen módon adva lendületet a kilábalásnak. A gazdasági alkalmazkodás folyamatos, az új vállalatok és munkahelyek válságban is jelentős számban alakulnak, keletkeznek. A termelékenységnövekedéshez hozzájárul a kreatív rombolás, ugyanakkor a protekcionizmus és a versenykorlátozás gátolja ezt a mechanizmust - mutatott rá Muraközy Balázs. Egyesek úgy érvelnek, hogy a pénzügyi szektorban a verseny és a prudenciális megfontolásokkal kapcsolatos közérdek konfliktusba kerülhet: ha egy bank túlzott innovációba fog és ezzel túlzott kockázatot vállal, az veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást, hiszen a bankpiacnak van egy olyan sajátossága, hogy az egész iparágra kihat, ha az egyik szereplő kilépni kényszerül. Kováts Surd azonban hangsúlyozta, hogy ez a látszólagos konfliktus kezelhető és feloldható, például a kockázatvállalási szabályok pontosabbá tételével.
A válság nemcsak kreatív romboló hatása miatt lehet érdekes, hanem mert felszínre hozhat ágazati problémákat. A villamosenergia-szektor számára a válság keresleti és finanszírozási sokkot jelent, melynek kapcsán nem tapasztalható érdemi árcsökkenés, ami azt a feltételezést erősíti, hogy a szektor aligha mondható versenyzőnek - mondta Kaderják Péter. A magyar mezőgazdaságban nem látszanak a kreatív rombolás működésére utaló jelek, az ágazatot érintő intézkedések inkább a struktúra megőrzését célozzák, miközben a támogatások hatékonyságával, célzottságával kapcsolatban erős kritikát fogalmazott meg Fertő Imre.
A beszélgetés tanulsága, hogy a piaci struktúra megőrzését célzó "statikus" gazdaságpolitikai válaszok helyett "dinamikus" gazdaságpolitikai válaszoktól várhatunk valódi, hosszú távú társadalmi hasznokat. Ezek közé tartozik például a foglalkoztatás terheinek csökkentése, új vállalatok alapításának megkönnyítése, egyenlő versenyfeltételek biztosítása, innovatív vállalatok támogatása, a vesztes iparágakban dolgozók átképzése. Ezek az intézkedések elősegítik a kreatív rombolás gazdaságot dinamizáló hatásának megjelenését.
