Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fogyatkozó kereslet, csökkenő átadási árak és bizonytalan kereskedők - többnyire így jellemezték idei kilátásaikat a Foodapest nemzetközi élelmiszer-ipari szakkiállításon a Napi által megkérdezett cégek. A magyar élelmiszeripar a GDP három százalékát adja. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) előzetes adatai szerint - amint azt Éder Tamás, a szervezet elnöke elmondta - a magyar élelmiszeripar 2009-es kibocsátása az előző évi mintegy 2800 milliárd forinthoz képest 2-4 százalékkal csökkent. A belföldi értékesítés mintegy öt százalékkal esett vissza az előző évhez képest, miközben az élelmiszerek, ital- és dohányáruk kiskereskedelmi forgalma csak egy százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer-kiskereskedelemben most a magyar áruk aránya az ÉFOSZ elnöke szerint 70 százalék körüli, esetleg már valamivel alatta is lehet, egyes termékek esetében - mint a sajtok - pedig biztosan alatta is van. Hosszabb távon azonban komolyabb segítségre szorul az ágazat, mivel nehezen jut fejlesztési hitelekhez, és az uniós támogatáspolitika hazai sajátosságai (az ÚMVP-ből csak a közepes és kisebb vállalkozások jutottak támogatásokhoz, míg az ÚMFT-ből sok esetben ki voltak zárva az élelmiszer-ipari cégek) miatt ezekből a forrásokból is jórészt kiszorult - ez főleg a nagyobb vállalkozásokra igaz.
A vállalkozások többsége az elmúlt éves árbevételének megtartásában bízik az idén, bár akad, amelyik mind az eladott mennyiség, mind az árbevétel terén növekedést vár. Az elmúlt évet nyereséggel záró Debreceni Csoport Húsipari Kft. például 18 százalékkal szeretné növelni idén az értékesített termékek mennyiségét, és 2010-re is árbevétel-növekedést és nyereséget tervez - mondta a Napi érdeklődésére Szűcs Viktor, a cégcsoport igazgatósági titkára. A kiállításon részt vevő cégek többségéhez hasonlóan új termékekkel, mint a Csabai márkanév alatt forgalmazott májas, új piaci szegmensekben való megjelenéssel, új arculattal, márkanévvel és az export erősítésével igyekeznek ezt elérni. Az idén is jelentős összeget fordítanak fejlesztésekre: 1,2 milliárd forintot szánnak hatékonyságjavító technológiai fejlesztésekre, illetve a debreceni üzemben egy új, védőgázas gyártósor üzembe helyezésére.
A Bonafarm-csoporthoz tartozó Pick-Szeged Zrt. szintén a fejlesztésekben és a terjeszkedésben bízva számít idén is árbevétel-növekedésre. A 30 százalékos piaci részesedésű vállalat tavalyi árbevétele meghaladta a 60 milliárd forintot: az exportértékesítésből több mint 55 millió euróra tettek szert, elsősorban a magas hozzáadott értékű feldolgozott termékek európai, amerikai és távol-keleti exportja révén. A következő években is ennek felfuttatására koncentrál majd a társaság. A vállalat - amint azt Kovács László elnök-vezérigazgató egy tegnapi háttérbeszélgetésen elmondta - igyekszik csak a magyar, elsődlegesen a cégcsoporton belüli alapanyag-termelésre alapozva szervezni a beszerzéseit, de egyes termékek, mint a szalonnaféleségek esetében a magyar piac sajátosságai miatt erre nincs lehetőség. Mindazonáltal a Bonafarm-csoporthoz tartozó bólyi, dalmandi sertéstelepek kibocsátásának növelésével, illetve az e társaságok által szervezett termelési integráció folyamatos bővítésével igyekeznek az alapanyag-szükségletet minél nagyobb arányban saját erőből kielégíteni.
