Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar versenyhatóság még 2006-ban közel 7 milliárd forint bírságot szabott ki az gépjármű-biztosítás szereplőire - biztosítókra, alkuszokra és kereskedőkre -, amit a Fővárosi Ítélőtábla is megerősített. A következő jogeset azt mutatja, hogy a probléma nem egyedi. Az aidahungary.hu több európai példát is felhoz, ezek közül a dániait ismertetjük.
A DFSME számos kereskedelmi szövetség és határon átnyúló szövetség gyűjtőszervezete. A tagjai különböző piacokon tevékenykednek, mint például a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltatások. A DFSME tagjai sorában tudhatja a független gépjárműjavítók szövetségét is. Ez utóbbi nevében nemleges megállapításért vagy egyedi mentesítésért folyamodott a versenyhatósághoz annak érdekében, hogy a gépjárműjavítók költségindexet alkalmazhassanak a biztosítókkal folytatott tárgyalásaik során. Korábban, 1998-ig a gépjárműjavítók szövetsége és a biztosítók szövetsége tárgyalt az árakról, de 1998-ban a versenyhatóság megállapította, hogy ez a gyakorlat sérti a versenytörvény rendelkezéseit. Ezen versenyhatósági döntést követően a gépjárműjavítók és a biztosítók egyedileg állapodtak meg az árakról. A gondot az okozta, hogy a dán biztosítási piac erősen koncentrált - négy nagyobb biztosító alkotja a piac 85 százalékát -, míg a gépjárműjavítók többnyire kis- és középvállalkozások. A gépjárműjavítók úgy találták, hogy az egyedi tárgyalásos rendszer tarthatatlan, ezért többen közülük kezdeményezték, hogy térjenek vissza a kollektív tárgyalás módszeréhez. A DFSME viszont felismerte, hogy a kollektív tárgyaláshoz történő visszatérés sértheti a versenytörvény rendelkezéseit, ezért nemleges megállapításért vagy egyedi mentesítésért folyamodott a versenyhatósághoz. A javaslat úgy szólt, hogy a költségindexet a hivatalos inflációs index és a Dán Munkavállalók Szövetségének hivatalos indexe alapján határoznák meg. A költségindex értelmében a biztosítótársaságokkal való tárgyalás megkezdése előtt a gépjárműjavítók kollektív emelést hajtanának végre egy olyan index mentén, amelyet egy átlagos gépjárműjavító költségeihez igazítanának. A DFSME azzal érvelt, hogy az index alkalmazása nem korlátozná a versenyt, csak arra szolgálna, hogy a gépjárműjavítók össze tudják hasonlítani a saját költségeiket az átlagos gépjárműjavítók költségeivel. A versenyhatóság szerint ezen cél kizárólag hivatalos indexek közreadásával valósítható meg. A versenyhatóság megítélése szerint a gépjárműjavítások terén bevezetni kívánt költségindex a dán gépjárműjavítók összehangolt magatartását eredményezi a biztosítókkal való tárgyalások során, ezért az index bevezetése sértené a versenytörvény rendelkezéseit. Mindezek alapján nem részesítette nemleges megállapodásban és egyedi mentesítésben a kérelem alapját adó megállapodást.
