Noha több mint egy évtizede létezik, továbbra is inkább csak az intézmények és a felsőoktatási továbbtanulás felé kacsingató diákok látnak fantáziát a felsőfokú szakképzésekben. Jelenleg több mint 37 ezren tanulnak ilyen képzés keretében, és összesen 73 különböző szakképesítést lehet szerezni. Az oktatási tárca államilag támogatott képzési helyekkel járul hozzá a képzési forma népszerűsítéséhez, és 2006 óta a teljes évi 56 ezres támogatott felvételi keretszám mintegy 20 százaléka, 12,5 ezer hely hallgatói jogviszonyos felsőfokú szakképzési keretszámként van fenntartva. Eddig - 2009 kivételével - még egy tanévben sem sikerült teljesen föltölteni a keretszámot. Jelenleg az ilyen képzésekben részt vevők túlnyomó többsége államilag támogatott képzésre jár.
A képzések ugyan folynak, azonban a munkaerőpiacot nem érte el ez a képzési forma - mondta a Napi érdeklődésére Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke. A munkaadóknak kevés rálátásuk van a rendszerre, nem ismerik a képzések tartalmát sem. Tovább nehezíti a munkaadók eligazodását, hogy sokak számára még mindig összemosódik a technikusképzéssel. Felsőfokú szakképzést a középiskolák, a felsőoktatási intézmények is indíthatnak, de arra is van lehetőség, hogy a felsőoktatási intézmény kiszervezze egy szakközépiskolához a képzést, és csak a végzettséget igazoló okmány kiadását vállalja az együttműködésből. Emellett felnőttképzés keretében is van lehetőség ilyen képzésben részt venni. Az OKM adatai szerint a felsőfokú szakképzésben tanulók nagyjából fele-fele arányban hallgatói, illetve tanulói jogviszony keretében vesznek részt az oktatásban, és a 2009-10-es tanévben további 6175 tanuló tanul középfokú szakképző intézményekben, a felsőfokú szakképzésben, felnőttoktatásban.
Amikor az iskolarendszerű szakképzésben elinduló ösztöndíjas rendszerhez mérték fel a hiányszakmákat, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok helyben, az egyes régiókban alig kaptak értékelhető információkat az ott folyó felsőfokú szakképzésekről. Csak az intézmények egyéni megkeresése útján lehetett fölmérni a lehetőségeket. Mindezek ellenére a kamara szerint még a BA-képzések tömegesedése mellett is lenne értelme fönntartani a rendszert, azonban a következő években a tartalmát jobban a munkaerő-piaci igényekhez kellene igazítani, a gyakorlati képzés igényét is tisztázni kellene, hogy végül melyik intézménytípushoz tartozik. A kamara jelenleg is dolgozik egy összefüggő, a teljes oktatási rendszert érintő javaslatcsomagon, ami hosszabb távon javíthatná az oktatás színvonalát, közelíthetné a piaci igényekhez - tette hozzá Bihall.
Az oktatási tárca vitatja, hogy a piac nem tudta még igazán beárazni ezeket a képzéseket. Veres Pál, az OKM szakmai tanácsadója szerint mivel a tömeges kibocsátást csak az utóbbi néhány évben érte el a felsőfokú szakképzés, a munkaadók most lesznek abban a helyzetben, hogy a képzést értékelhető módon megítéljék. A fejlett országok egy részében a magyarországinál lényegesen magasabb a rövid ciklusú felsőoktatási beiskolázás. A felsőoktatás relatív tömegesedésével, a bekerülési arány növekedésével jelentősen nő a tényleges képzési idő és a lemorzsolódás. Az FSZ típusú rövid ciklusú - munkaerő-piaci - képzés a tömegesedés levezetését is szolgálja, tényleges munkaerő-piaci kimenetet, sikeres végzést kínál megfizethető áron - vallja a szakértő. Ha a rendszert jól használják, az alapképzés irányába előszelekciós funkciót is betölthet, a programok szervesebben is beépíthetők az alapképzési programokba. Ebben az esetben az alapképzésbe felvettek számára - a lemorzsolódás helyett - munkaerő-piaci relevanciával bíró kimenetet biztosíthat.
