Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2008-ban hatályba lépett új, elsősorban a rehabilitálhatóságra építő minősítési rendszer egyelőre szépen teljesít, bár jelentősebb eredményeket még nem hozott. Azok esetében, akik 2008 januárjától kérik a rokkantnyugdíj megállapítását vagy 2009-től a soros egészségügyi felülvizsgálaton vesznek részt rokkantnyugdíjasként, a vizsgálatot követően lehetőség van arra, hogy egy hároméves, támogatott rehabilitációs időszak után visszatérjenek a munkaerőpiacra (ha az állapotuk lehetővé teszi és el is fogadják a javaslatot). Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) állásfoglalása után, ha a nyugdíjbiztosító is jóváhagyja, rehabilitációs járadékot kap az a megváltozott munkaképességű, aki együttműködési megállapodást köt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal (FSZH) is.
Az ORSZI bizottságai 2009 végéig 25 605 fő számára javasolták a rehabilitációt, közülük 14 538-nak állapítottak meg járadékot, a munkaügyi kirendeltségen pedig 14 175-en jelentek meg. A rehabilitáció lehet orvosi, szociális és foglalkoztatási is - utóbbi keretében képzésre, álláskeresési tanácsadásra is lehetőség van. (Az FSZH adatai szerint orvosi rehabilitációt közel 12 ezren, foglalkoztatásit több mint 13 ezren igényeltek.) Tavaly december végéig országosan több mint 5100 komplex rehabilitációs programot értékeltek, ebből mindössze két százalék a lezárt megállapodások aránya, a sikeresen rehabilitáltak száma pedig 89, ami időarányosan megfelelő a szakemberek szerint.
A szaktárca egy közel 15,4 milliárd forintos keretű Támop-programmal is segíti a megváltozott munkaképességűek munkapiaci visszatérését, ebbe eddig 9600 megváltozott munkaképességűt vontak be és 7600-an sikeresen be is fejezték.
