A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács által elfogadott középtávú vagyonstratégia alapján csak kivételes esetben lehet a tulajdonosi jogokat térítésmentesen átruházni. Értékesíteni pedig akkor lehet az állami vagyont, ha a privatizáció társadalmi-gazdaságpolitikai célt szolgál vagy feleslegessé vált ingatlanról van szó. Szó lehet az értékesítésről akkor is, ha kisebbségi résztulajdon a kiválasztott vagyonrész vagy agrárpolitikai célt szolgáló termőföldről van szó. Szintén eladható az a vagyonrész, amelynek a működtetése, fenntartása gazdaságtalan. A vagyonstratégia szerint az állami tulajdon esetében piaci alapú bérleti, illetve vagyonkezelési díjakat kell érvényesíteni. Ugyanakkor biztosítani kell az állami feladatok ellátásához szükséges és elégséges mennyiségű ingatlanokat a költségvetési szervek számára. A termőföldek hasznosítása csak haszonbérleti szerződések alapján történhet, azokat értékesíteni üzleti alapon is csak akkor lehetséges, ha agrárpolitikai célt szolgál. A Magyar Állam földbirtok-politikájának főbb céljai: a családi gazdaságok kialakítása és megerősítése, valamint a versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése, a természet- és környezetvédelem, erdőtelepítés, a földpiac élénkítése és szabályozása, a szociális földprogram, birtokösszevonást elősegítő földcserék, állattenyésztő telephelyek takarmánytermő területtel történő ellátása. Kiemelt szempont az is, hogy az ingatlangazdálkodás minden szereplője az általa használt vagyon reális társadalmi költségeit viselje. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. feladata még, hogy létrehozza és vezesse az állami vagyon nyilvántartását, amelynek képesnek kell lennie megteremteni a Magyar Állam - mint tulajdonos - számára az állami vagyon helyzetének, változásának, jövedelmezőségének folyamatos figyelemmel kísérését.
