Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A versenyfelügyeleti eljárások száma az előző évekhez képest némileg csökkent 2009-ben: összesen 142 versenyfelügyeleti döntés született. A versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatok 47 esetben állapították meg a versenytörvény megsértését, és összesen 5 milliárd 832 millió forint bírságot szabott ki a hivatal. Ez jóval több a 2008. évi 716 millió forintnál, aminek oka elsősorban a jelentős bírsággal járó kartellügyek számának növekedésében, valamint a fogyasztók megtévesztése miatt kirótt bírságok emelkedésében keresendő. Az eljárások többsége - tekintettel azok összetettségére és a vizsgálatok időigényére - naptári éven túl fejeződik be, melynek következtében a meghozott döntések száma, az alkalmazott szankció összesített mértéke nagyon változó egy-egy évben.
A fogyasztók továbbra is nagy számban keresik meg panaszaikkal a versenyhatóságot. Tavaly a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közel 1500 panaszt vagy bejelentést kapott. Ez valamivel elmarad a 2008. évi kétezer megkereséstől, aminek több oka is van. Egyrészt a versenyhatóság ügyfélszolgálatának ügyintézési rendje megváltozott, így a fogyasztók problémáinak egy része már a megkereséskor megoldódik. Másrészt a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény értelmében a versenyhatóság hivatalból átteszi a hozzá beérkező panaszokat az illetékes hatóságokhoz, így nem a GVH-nál, hanem valamelyik társintézménynél válik hivatalosan panasszá a megkeresés. A GVH 2009-ben a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárásokkal foglalkozott számszerűen a legtöbbet. Nem meglepő, hogy 41 határozatban összesen 827,8 millió forint bírságot szabott ki. Jóllehet a GVH egyre nagyobb összegű bírságokat állapít meg a fogyasztók megtévesztése miatt, vannak olyan ágazatok, ahol évről évre ismétlődnek a jogsértések. Ilyen például a távközlés, a gyógyhatású termékek piaca és a kereskedelmi üzletláncok hirdetései.
A legnagyobb visszhangot általában a GVH kartellügyekben hozott döntései váltják ki. Ebben az ügycsoportban 2009-ben 29 vizsgálat indult. Hat, bírsággal szankcionált ügy lezárására került sor, a kiszabott bírság pedig meghaladta az 5 milliárd forintot. Még az év elején kapott csaknem 3 milliárd forint bírságot több útépítő vállalkozás, mert a Heves megyei megrendelések elnyerése érdekében tiltott versenykorlátozó megállapodást kötöttek. Szeptember végén pedig hét magyar bankra és két nemzetközi bankkártyatársaságra szabott 1,9 milliárd forint bírságot, mert a Visa és a Mastercard bankkártyákra azonos mértékű bankközi jutalékot állapítottak meg. Kartellezésért kapott 76,6 millió forint bírságot 16 sütőipari vállalkozás, valamint a Magyar Pékszövetség is. Összesen 103 millió forint bírságot kaptak azok a vállalkozások, amelyek a gps navigációs berendezések piacán folytattak összehangolt magatartást.
A GVH 2009-ben is aktív versenypártolást folytatott. Amellett, hogy igen nagyszámú jogszabálytervezetet véleményezett és adott azokhoz érdemi - a verseny kialakulását vagy hatékonyabbá tételét célzó - észrevételt, a versenyhatóság bekapcsolódott a magyar mezőgazdaság problémáinak orvoslását célzó kormányzati törekvések miatt kibontakozott vitába is. A GVH szerint hosszabb távon a mezőgazdaságban is a piaci kényszerekhez való rugalmas alkalmazkodás garantálhatja mind az ágazat versenyképesebbé válását, mind pedig a magyar fogyasztók és társadalom jólétét. A hazai versenykultúra ápolására 2006-ban létrejött Versenykultúra Központ (GVH VKK) tovább folytatta a versenykultúra érdekében végzett tevékenységeit. E körben szakkönyvek fordítását és kiadását, ismeretterjesztő kiadványok készítését, szakmai rendezvények szervezését és támogatását vállalta fel. A fiatal generáció érdeklődésének felkeltése érdekében pedig immár tizedik éve hirdette meg a tanulmányi pályázatát és támogatta az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát is.
