Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A versenypolitikai célokat az Európai Bizottság 2005-ben felülvizsgálta és új munkaprogramot tett közzé, amely szerint a tagállamoknak előretekintő politikai programot kellett kidolgozniuk, amelyek megvalósítására három év állt rendelkezésükre. A programok célja a gazdasági növekedés, a munkanélküliség csökkentése és a versenyképesség javítása.
A közösségi versenyjog alapvetően két nagy területre bontható, a vállalkozásokra és a tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályokra.
A vállalkozásoknál maradva, az ezek magatartására vonatkozó szabályozást klasszikus versenyjognak (antitröszt) is szokták nevezni. Legfontosabb elveit a fúziós szabályok kivételével már az alapszerződés is rögzítette. Ez azt a szabályozási logikát követi, hogy először meghatározza a tiltott megállapodások körét, majd felsorolja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a megállapodás mentesül a tilalom alól. Tiltott eljárásnak számít az ár rögzítése, a piac felosztása, a termelés vagy a technológiai fejlesztés korlátozása, a diszkrimináció, a termékek együttes visszatartása a piacról és az árukapcsolás, amikor egy áru vagy szolgáltatás eladását egy másikéhoz kötik. A megállapodás mentesül a tilalom alól, ha a vállalatok közötti megállapodás hozzájárul a javak előállításának és elosztásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, feltéve, hogy abból a fogyasztó is méltányos mértékben részesedik és a megállapodás az érintett piacon nem zárja ki a versenyt. Ezek általában olyan megállapodások, amelyek ugyan korlátozzák - de teljesen nem szüntetik meg - a versenyt, azonban azokból a közösség számára előny származik. A bővítés, 2004. május 1-je után, az antitröszteljárást modernizáló 1/2003-as rendelet hatálybalépését követően minden jogalkalmazó (a bizottság, a tagállami versenyhatóság, a tagállami bíróság), amely a szerződés 81. cikkét alkalmazza, maga vizsgálja meg, hogy a megállapodás jogszerű-e.
Az egységes piacon a monopóliumok versenytorzító tevékenységét tiltja a szerződésnek az a cikkelye, amely jogsértőnek nyilvánítja a vállalatok monopol- vagy erőfölényes piaci helyzetével való visszaélés bármilyen formáját. A versenyjogban a monopolhelyzet alatt nem feltétlenül azt értik, ha a piacot teljes egészében egyetlen vállalat ellenőrzi. Inkább a meghatározó piaci befolyással vagy erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos eseteket vizsgálják és szankcionálják.
A vállalati magatartást szabályozó versenypolitikák közül a legfiatalabb a vállalati összefonódások (más néven fúziók) ellenőrzése. Fúziónak minősül két vagy több vállalkozás vagy azok részeinek összeolvadása, egy vagy több vállalkozásnak más vállalkozás(ok) vagy azok része(ik) felett történő irányításszerzése, valamint a közös vállalatok létesítésének bizonyos formái. A vállalati összeolvadásokat a piaci terjeszkedésen kívül általában a költségkímélés - és ezáltal a hatékonyság növelése - szempontjai indokolják. Az olyan cégfúziók, amelyek erőfölényes piaci pozíciót hoznak létre vagy meglévő erőfölényt tovább erősítenek - oly módon, hogy az képes lenne a közös piacon folyó hatékony versenyt akadályozni -, nem számíthatnak a közösségi versenyhatóság jóváhagyására.
