Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár még kevés az adat arról, hogy a 2010. januártól érvényben lévő minimálbért, a garantált szakmai minimumbért, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) által kötött országos bérajánlást mennyiben és hogyan teljesítik a munkaadók, annyi már látszik, hogy a legproblémásabb a szakmunkás-minimálbér kifizetése, valamint a bruttó 160 ezer forint alatti keresetűek reálbérmegőrzésével kapcsolatos bérajánlás teljesítése lesz. Egyelőre vegyesek a visszajelzések az országos konföderációk tagszervezeteinél: a minimálbér-emelést kigazdálkodhatónak tartják a cégek, ám a szakmai bérminimumokkal már vannak problémák, és sok helyütt elzárkóznak a bérfejlesztéstől is - mondta a Napinak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint több tagszervezetük is azt látta, hogy érdemi - 2-3 százalékos vagy afeletti - bérfejlesztésre is van esély, nemcsak az alacsony keresetűek érdekvédelmére. Tapasztalataink szerint a munkaadók többsége figyelembe veszi a bérajánlást, és a bruttó 160 ezer forint alatt keresőknél ügyelnek a reálkereset megőrzésére - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, aki szerint akadnak azonban cégek, ahol hosszan magyarázva és olykor erővel nyomatékosítva kell ennek fontosságát megértetni a munkaadóval.
A kereskedelemben továbbra is dívik a munkakörök átminősítése. Szerencsére sikerült még tavaly visszaverni a munkáltatók azon törekvését, amelynek hatására a gazdasági tárca egyes szakmák, munkakörök szakképzettséghez kötését megszüntette volna, igaz, a képzési követelményekről szóló rendelet azóta sem született meg - mondta a Napinak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Az ágazatban a fizikai állomány több mint fele, mintegy 250 ezer dolgozó kapja a szakmai bérminimumot, így annak emelése jelentős költséget jelent. A KASZ tapasztalatai szerint a béremelési tárgyalások elváltak a juttatásokról szóló egyeztetésektől, mivel utóbbiakról sok kereskedelmi lánccal már megegyezett a szakszervezet. Az előbbi azonban még komoly feszültségeket tartogat: miután 2009-ben elmaradt a béremelés, idén a cégek többsége csak az inflációnál kisebb mértékű emelést ajánlott az alacsony keresetűeknek is - ráadásul egy részüket az is sújtja, hogy a szuperbruttósítás miatt magasabb adósávba kerülnek át -, havi 160 ezer forint fölött pedig nem is emelnének, az szja-változásra hagyva a nettó bérnövekedést. Tavaly becslésünk szerint 20 ezerrel csökkent az ágazatban dolgozók száma, ez jelentős többletfeladatokat ró a megmaradtakra, ám ezt nem hajlandóak elismerni a munkaadók - tette hozzá Sáling.
A megadóztatott béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban szintén vegyes a kép. Az MSZOSZ szerint általánosságban megmaradnak a béren kívüli juttatások, és sok helyütt az adóterhet is átvállalják a munkaadók. Sáling szerint viszont az iskolakezdési támogatás áldozatul esik az adónak és megszűnik. A Munkástanácsok eddigi tapasztalatai szerint a cégek gyakran bruttóban megőrzik a juttatási keretet, de a plusz adóterhet nem vállalják. A szakszervezetek tudnak olyan esetről is, amikor a fix összegű juttatás vagy a hidegutalvány értékét egész egyszerűen beépítik a munkabérbe, de arra is van már példa, hogy inkább melegutalványt adnak, az adó viszont a dolgozót sújtja. Ahol pedig csak egyféle juttatást kaptak a dolgozók, gyakran inkább megszüntetik azt, mindenféle kompenzáció nélkül.
