Az ösztönző kamatpolitika jegyében már egy éve a nulla közelében (0-0,25 százalékos célsávban) tartja alapkamatát a Federal Reserve (Fed) és rendre hangsúlyozza, hogy ez még jó darabig így is marad - így az elemzők kamatprognózis helyett inkább a Fed kivonulási stratégiáját próbálják előre jelezni. A világ jegybankjai a Fed vezetésével a tavaly ősszel eszkalálódott válságra válaszul óriási mértékben megnövelték a pénzkínálatot, hogy talpon tartsák a megrendült pénzügyi intézményeket. A Fed több mint ezermilliárd dollárt pumpál az USA gazdaságába, egyebek közt jelzálogalapú értékpapírok felvásárlásával; ez a szövetségi kormány 700 milliárd dollár keretösszegű bankmentő csomagjától (TARP) független beavatkozás volt, de a Fed - és különösen elnöke, Ben Bernanke - annak összehozásában is tevékeny szerepet vállalt.
Hosszú távon biztosan nem tartható fenn ez az ösztönzés, leépítését azonban még nem az egyértelmű fellendülés indokolja, bár akadnak optimizmusra okot adó jelek, például a munkanélküliségi ráta emelkedésének lefékeződése vagy a negyedik negyedévi GDP-növekedésre adott 4 százalék körüli becslések. A Fed nyilatkozatai nem utalnak arra, hogy mindez monetáris szigorítást vonna maga után, de a nem kamatpolitikai eszközöket már bevethetik - ilyen lehet a rendkívüli eszközvásárlások felszámolása, a rövid lejáratú hitelek meg nem újítása. Ezek a programok február 1-jén szűnhetnek meg.
A munkanélküliség azonban továbbra is két számjegyű az USA-ban; elemzők szerint a jegybanknak ezért elsősorban a finanszírozás javítására kell koncentrálnia, a gazdaság valódi felíveléséig alacsonyan kell tartania a kamatot, kockáztatva akár az infláció elszabadulását vagy új buborékok kialakulását is. A jövőre feltehetőleg újabb négyéves ciklusát megkezdő Bernankének a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés támogatása, illetve az infláció elleni lépések közötti egyensúlyt kell megtalálnia; előbb-utóbb ebből bizonyosan kamatemelés lesz - vélik elemzők, akik többnyire 2010 közepét jelölik meg első lehetséges dátumként. Ha nem várt mértékben esne a munkanélküliség, akkor akár agresszívabb szigorítás is kezdődhet.
A közgazdászok véleménye a Fed által követendő stratégiáról széles skálán mozog. A Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman szerint a Fed most sem tesz eleget a növekedés beindításáért, pedig az lenne a feladata, hogy a kormányzati gazdaságélénkítő csomagnál is jelentősebb méretű beavatkozást tegyen. Alan Greenspan, a Fed korábbi elnöke viszont úgy véli, a részvénypiacok magukhoz tértek, és ez nemcsak a Fed lépéseit, hanem a szövetségi kormány gazdaságösztönző programját is feleslegessé teszi. A Morgan Stanley ázsiai részlegének elnöke, Stephen Roach a késői kivonulás veszélyeire figyelmeztetett: ha túl sokáig folytatódik a hiperösztönző gazdaságpolitika, könnyen kialakulhatnak a jelenlegi válságot is okozó pénzpiaci buborékok és felpöröghet az infláció.
