Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós miniszteri egyeztetésen megállapodásra jutottak a tárcavezetők a továbbra is egységes kommunikációról, ezen belül pedig arról, hogy a frissen csatlakozott országok - köztük Magyarország - érdeke is azt diktálja, hogy 2012 után is továbbvihetők legyenek a kiotói kvóták - mondta Szabó Imre környezetvédelmi miniszter. Az ebből adódó nemzeti vagyont pedig egy önálló, átlátható és számon kérhető zöld beruházási rendszer keretén belül kell felhasználni, nemcsak az unióban, hanem máshol is - tette hozzá. Az egység kialakítása érdekében Magyarország is részt vesz a 2020-ig évi 100 milliárd eurót elérő közös finanszírozásban, gazdasági állapotának megfelelően egy szolidaritási szándékot kifejező, fokozatosan emelkedő 1-2-3 millió eurós összeggel. Nem tartottuk elegendőnek egy pusztán politikai nyilatkozat megtételét, az ennél markánsabb, egyértelmű álláspont kifejezése mellett álltunk - fejtette ki a miniszter. Véleménye szerint minden résztvevő támogatta, hogy egy év múlva Mexikóban megszülethessen a jogilag kötelező végleges megállapodás.
A minisztérium által is képviselt európai álláspont szerint a globális kibocsátásoknak már 2020 előtt tetőzniük kellene. A fejlett államoknak 250-40 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kellene hozzájárulniuk mindehhez 2020-ig, a fejlődő országoknak pedig azt kellene vállalniuk, hogy a gazdasági fejlődésüknél kisebb, 15-30 százalék közötti mértékben nőjön csak a kibocsátásuk. Az EU fejlett országai a klíma- és energiacsomag elfogadásával 2008-ban olyan belső eszközrendszerről döntöttek, amellyel el tudják érni a legalább 20 százalékos közös csökkentési célt. Magyarország is egyetértett azzal, hogy szükséges az unió 30 százalékos kibocsátás-csökkentési vállalása. Ennek feltétele azonban, hogy más fejlett államok ezzel összemérhető vállalást tegyenek, illetve a fejlődő országok is hozzájáruljanak a globális emissziócsökkentéshez. A fejlődő országok álláspontja szerint a kapott támogatásokkal kapcsolatban elfogadják a kontrollt, a célorientált felhasználásra vonatkozó elvárásokat, azonban a fejlődésük során létrejövő kibocsátástöbbletet a saját szuverenitásuknak, nemzeti ügyüknek tekintenék - fejtette ki Szabó.
