Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tervezett válságkezelő intézkedések 90-95 százalékát megvalósítottuk, a külföldi finanszírozási lehetőségek, a pénzügyi befektetők bizalmának visszaszerzése, a gazdaság és a forintárfolyam stabilizációja mindenképp eredménynek számít, különösen azt figyelembe véve, hogy Magyarországnak nem volt lehetősége a világ számos kormánya által elfogadott gazdasági ösztönző csomag létrehozására - mondta Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (képünkön) tegnapi évértékelő háttérbeszélgetésén. Elmondása szerint az idei külkereskedelmi mérleg várhatóan pozitívan alakul, az előrejelzések négymilliárd eurós többletet várnak az export éves szinten 20, az import 30 százalékos visszaesése mellett.
A külföldi működőtőke, a befektetők vonzása továbbra is fontos. Ám idén ennek mértéke jelentősen, becslések szerint mintegy 40 százalékkal elmarad a tavalyi eredményektől, de még így is meghaladja majd a kétmilliárd eurót. Elsősorban a szolgáltató szektorban van továbbra is jelentősebb érdeklődés Magyarország iránt - mondta a miniszter. Az ország külgazdasági stratégiájában elsősorban a Balkán, a mediterrán térség és Észak-Afrika kapott nagyobb figyelmet, ennek hatására élénkült is a magyar cégek balkáni szerepvállalása.
A válság alatt 2008 és 2009 októbere között mintegy 140 ezer munkahely szűnt meg, 13 ezernél több munkahely jött létre, utóbbiak között újak és újratöltöttek egyaránt vannak - mondta Varga István. Az adat nem tartalmazza az Út a munkához program eredményeit. A vállalkozások mindenesetre éltek a felajánlott munkahelymegőrző támogatásokkal: a 4+1 néven ismert pályázat kis- és középvállalkozásoknak nyár elején kiírt felhívásán a rendelkezésre álló 20 milliárd forint felét már lekötötték a cégek, többségük a szerződéskötésen is túl van. A nagyvállalatoknak augusztusban 10 milliárdos kerettel meghirdetett pályázaton eddig mindössze egymilliárd forintot kötöttek le, ezért várhatóan módosulnak majd a feltételei.
Az Új Magyarország fejlesztési terv megvalósítása terén vegyes a kép, vannak jól teljesítő operatív programok, de egyúttal elmaradások is, főleg a közútfejlesztési, illetve a környezet és energia program terén - mondta a miniszter. A 2009-re tervezett 800 millió forintos kifizetési tervet a válság és a kifizetések menedzselése terén tapasztalt szervezeti problémák miatt várhatóan nem sikerül teljesíteni. A tárcavezető mindenesetre a kifizetések felgyorsítását ígéri 2010 első negyedévére.
Ugyancsak eredményként értékelte a miniszter a második építőipari gyorsító csomag parlamenti elfogadását, és négy ágazati - a járműipari, a logisztikai, a biotechnológiai és az infokommunikációs - stratégia kormányzati elfogadtatását. Mint mondta, mindegyikben fontos szerepet kap a kutatás-fejlesztés és az innováció. Ez hosszabb távon a kilábalás egyik pillére lehet. A következő negyedévben a tárca több fontos változást szeretne elérni ezen a téren, módosítanák például az ÚMFT innovációs pályázati kiírásait a vállalkozások minél szélesebb körű bevonása érdekében.
Jelenleg 48-52 százalékos az állami és a vállalati finanszírozás aránya, és nem csodálkoznék, ha ez idén romlott volna a vállalati spórolás miatt - mondta a miniszter. Az már most látszik, hogy a magyar vállalatok nem a nyugat-európai - fejlesztésre koncentráló, beruházó - mintát követték az elmúlt egy évben, de megfelelő ösztönzés mellett 2010 második felében némi fáziskéséssel ez még bekövetkezhet.
