Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország az Európai Unió közös álláspontját képviseli majd Koppenhágában - mondta el lapunknak érdeklődésére Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium klímapolitikai szakállamtitkára.
Ennek egyik legfontosabb pontja, hogy a fejlett államoknak mintegy 30 százalékos kibocsátáscsökkentést kellene elérniük 2020-ra az 1990-es szinthez képest, a gyorsan növekvő gazdaságú államokkal szemben pedig az lenne a közösség elvárása, hogy a gazdasági fejlődésükkel összhangban törekedjenek a kibocsátás mérséklésére, vagyis lassabban növeljék azt. Számos megoldásra váró problémáról kell tárgyalni: ezek közé tartozik például a fejlődő államok anyagi támogatásának mértéke a kibocsátásmérséklésért cserébe a fejlett országok részéről 2013-2020 között vagy az erdősítési programok támogatása - mondta a szakállamtitkár. Szakértők szerint nagyon kicsi az esélye, hogy az EU által szorgalmazott jogilag kötelező érvényű új megállapodás létrejöjjön, inkább csak egy közös politikai nyilatkozatban reménykednek, majd ennek mentén dolgozhatják ki a következő hónapokban a részleteket.
A 30 százalékos mérséklést érdemes annak fényében értékelni, hogy a kiotói jegyzőkönyvben eredetileg az 1990-es kibocsátásszinthez képest szerettek volna ötszázalékos csökkentést elérni a fejlett államok, és ezt elvileg 2008-2012 átlagában kellett volna teljesíteni. Ezt a célt nem sikerült elérni, az EU azonban törekedett a megállapodásban vállalt nyolcszázalékos kibocsátáscsökkentés teljesítésére (a 2020-ra elérni tervezett mínuszba ezt a 8 százalékot is beleszámolná a közösség). Magyarország az átmeneti országokra vonatkozó elvárásokat és a vállalását túl is teljesítette: jelenleg 30 százalékkal vagyunk alatta az 1985-1987-es évek maximális szén-dioxid-kibocsátásának.
Az EU-tagoknak is meg kell állapodniuk a közös állásponton belüli három vitás pontról, amelyek Magyarország számára is kifejezetten fontosak, például, hogy mi legyen azzal a kvótatöbblettel, amely az átalakuló gazdaságú országok rendelkezésére áll. Hét tagországgal együtt az a véleményünk, hogy az ennek a többletnek az eladható részéből befolyó összeget 2013 után is fölhasználhassuk klímapolitikai célok megvalósítására - mondta a szakállamtitkár. Ugyancsak fontos számunkra, hogy a 2013 utánra vonatkozó nemzetközi klímafinanszírozási kötelezettségvállaláshoz való hozzájárulások megállapítása során az unió vegye figyelembe a kevésbé tehetős új tagállamok korlátait, és ezek a szempontok érvényesüljenek az unió által a nagyon "klímaérzékeny" államok számára 2010-2012 között fölajánlott pénzalap esetében is. Kilenc tagállam azt szorgalmazza, hogy önkéntes legyen a hozzájárulás ehhez a pénzalaphoz.
