Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén is lesznek kiemelt hatósági ellenőrzések a karácsonyi, újévi időszakban, de most nem a korábbi években már megszokott, összehangolt, társhatósági vizsgálatokra kerül sor - mondta a Napi érdeklődésére Oravecz Márton, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgató főállatorvosa. A hatóságok persze bármikor kérhetik a társhatóságok vizsgálatát is, ám a tapasztalatok szerint ha 2-3 hatóságnál több jelenik meg egy időben, akkor a vállalkozások jelentős része kapacitás híján nem tudja megfelelően kielégíteni az ellenőrök kíváncsiságát.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság a korábban legyártott édesipari termékek kockázatbecslésen alapuló ellenőrzésével már megkezdte a kiemelt tevékenységet, decemberben pedig 1000-1300 szakembere vesz majd részt az élelmiszerlánc, vagyis például a vágóhidak, az élelmiszergyártók, a forgalmazók, a piacok, a karácsonyi vásárok és a vendéglátóhelyek vizsgálatában. Figyelnek a hagyományos karácsonyi menühöz szükséges árukra - hal, friss hús, húskészítmények, édességek, sütemények, zöldségek-gyümölcsök, bor és pezsgő -, és idén intenzív hatósági érdeklődésre számíthatnak a bevásárlóközpontok vendéglátó-ipari egységei is. Az eddigi tapasztalatok alapján a vendéglátásban egyre nagyobb probléma a termékek származását igazoló iratok hiánya, a hiányos HACCP-dokumentáció, továbbá a vonatkozó jogszabályok nemismerete - ez utóbbi a nem magyar anyanyelvű tulajdonosoknál, üzletvezetőknél a leggyakoribb, sokszor pedig a szakképzettség hiányából fakad. A piacokon a kistermelőknél gyakran hiányoznak az árusítás helyén kötelező állat-egészségügyi igazolások, illetve tájékoztatások.
Az ellenőrzések része a mintavétel is. Leginkább az tudja kiszűrni a hamisított élelmiszereket, ha a laborértékek - belföldi termék esetén - eltérnek az élelmiszerkönyv előírásaitól; ha bebizonyosodik a szándékosság és a jelentős anyagi előny is, akkor eljárást indít a hatóság. Magyarországon csak néhány termékkört érint az élelmiszer-hamisítás, amire azonban fény derül, arról általában kiderül, hogy nagyobb mennyiséget érintett - mondta Oravecz. Példaként a mézhamisítást említette, amelynek felderítéséhez végül vizsgálati módszertant kellett fejlesztenie a hatóságnak. Az esetek többségében nem konkrét hamisításról van szó, inkább gyengébb minőségű termékekről - például valamilyen összetevő helyett olcsóbbat használnak -, ilyenkor azonban a termék jelölésének problémái már a fogyasztó megtévesztését jelenthetik. Az engedély nélkül előállított élelmiszerek nem mindig minősülnek hamis árunak, ám élelmiszer-biztonsági szempontból fokozott kockázatot jelentenek - tette hozzá Oravecz Márton.
