Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az egyes kórházi tevékenységek kiszervezésének ellenőrzését végezte el 2008 márciusáig, s ennek tanúsága szerint a privatizáció csődhelyzetet eredményezett - mondta a Napi Gazdaság konferenciáján Winter Zsuzsa, az ÁSZ osztályvezető főtanácsosa. A privatizáció jellegét, mértékét, indokoltságát és a szolgáltatási minőségre gyakorolt hatását elemző, 22 kórházat érintő vizsgálat egyik fő tapasztalata, hogy húsz év kevés volt a magántőkével való együttműködés nyilvántartási rendszerének kialakítására - tette hozzá. Az ÁSZ adatai szerint 2006-2008 között 3,4 milliárd forintról 34,7 milliárdra emelkedett a vállalkozási formában működő kórházak részesedése az egészségügyi alap fekvőbeteg-ellátásra fordított kiadásaiból (Napi, 2009. augusztus 3.). A vállalkozások közvetlen részesedése a gyógyító-megelőző kiadásokból 16 százalékról 25 százalékra emelkedett ez idő alatt.
Jelentősen koncentrálódott Magyarországon a kórházműködtetés, ami önmagában sem jót, sem rosszat nem jelent, ám a magántőke részvételének mértékét annak ellenére nem lehet megállapítani, hogy közfinanszírozású fekvőbeteg-ellátásról van szó - fejtette ki a főtanácsos. Jellemző, hogy egy befektető által létrehozott kis alaptőkéjű kft. szerződik az egészségbiztosítóval és ezek után az ellenőrzés már nem terjed ki a valódi befektetőre, növelve ezzel a közellátás kockázatait. A terület nélkülözi a stratégiát, szabályozást, következetlenek a kormányzati intézkedések, ráadásul az önkormányzatok sem számoltatják el kellően az intézményeket, miközben a működtetők csupán szerződéses kötelezettségeik kis részét tudják teljesíteni.
A működési forma megváltoztatása és az így nyert hatékonyság nem elegendő a jobb működéshez, az ellátási minőség normatív szabályrendszerének megalkotása nélkül pedig a magán- és nem magánműködtetésű intézmények közötti különbségeket sem lehet felmérni - összegezte Winter Zsuzsa. Az ÁSZ javasolja, hogy törvényben szabályozzák a magánszektor szerepvállalását, a kormány pedig folytassa a biztosítási alapcsomag protokollok szerinti részletes tartalmának kidolgozását, a kényelmi szolgáltatások körének pontos meghatározásával.
