Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egészségügyben a funkcionális privatizáció magyar gyakorlata csődbe került - állította a Napi Gazdaság egészségügyi konferenciáján Kaló Zoltán, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság leköszönő elnöke. A finanszírozási gondok a szakember szerint 2010-ben is fennállnak, ugyanis jövőre is a járulékbevételek csökkenésével kell számolni. Abban minden, a konferencián megszólaló szakember egyetértett, hogy az egészségügy a jelenlegi formában és módon nem finanszírozható. A reform azonban - hangsúlyozta Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke - nem megtakarítással, hanem egyértelműen többletkiadással jár. A szükséges átalakítás arra jó, hogy a jelenleginél mindenképpen több pénzt hatékonyabban lehessen elkölteni. Csiba a bevételnövelés lehetőségeiről is szólt. A legális foglalkoztatás javulása, a munkahelyteremtés révén kerülhet többletpénz a rendszerbe, ám a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a járulékok egyre kisebb arányban fedezik az ellátást. Az alkohol- és dohánytermékek adótartalmának növelése, illetve ezek egészségügybe terelése mindenképpen segíthetne a helyzeten. Ide sorolta a gyógyszer-támogatási kiadások mérséklését is. Az egészségügyi kiadásokban az uniós átlag szerint ez a tétel 18 százalékot, míg Magyarországon 25 százalékot tesz ki.
Csiba kiemelte - másokkal együtt -, hogy a hazai egészségügyet jelenleg tulajdonképpen a szállítók finanszírozzák, a számlatartozások nagyságát ő 100 milliárd forintra tette. Ez a helyzet pedig robbanásveszélyes, hiszen akár egy csődhullám is végigsöpörhet ezen a területen. A szakember szerint a legfőbb hiányosságot a tőkehiány, az alulfinanszírozottság, a működési forma bizonytalansága, az orvosok jogállása - aminek szabályozatlansága elvándorláshoz vezet -, illetve a magántőke szabályozása jelenti. A teendők között említette a megelőzés és a rehabilitáció szükséges fejlesztését, centrumokba szervezve bizonyos ellátási formákat, illetve lazítva a területi ellátási kötelezettséget.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke felhívta a figyelmet, hogy a finanszírozási rendszer korábbi átalakítását hétéves előkészítés előzte meg, most azonban csak az idén négyféle megoldáshoz kellett az intézményeknek alkalmazkodniuk. Saját, gazdasági társaságként működő kórházánál a novemberre előírt teljesítményről (ekkor álltak vissza az intézmények az áprilisban eltörölt teljesítményvolumen-korlátozási szisztémára) csak a napokban - tehát tulajdonképpen utólag - kapott értesítést.
A Fidesz kész programmal rendelkezik az egészségügy rendbetételére - közölte Mikola István, a legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusa, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke. Egy változtatás már tegnap kiderült, amikor a párt kezdeményezte, hogy az Országos Vérellátó Intézettől elvonni kívánt 800 millió forintot az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) költségvetéséből csoportosítsák át. Ezzel tulajdonképpen az EBF megszüntetésének szándékát jelezték, hiszen annak büdzséje összesen ennyire rúg. Némiképp meglepő módon Mikola a folytonosság igényét hangsúlyozta, kijelentve: nem akarnak minden korábbi elképzelést és intézkedést elvetni. Az infrastruktúra, az orvostechnika és a bérek terén tíz év alatt szeretnék normalizálni a helyzetet. A volt egészségügyi miniszter szerint meg kellene vizsgálni, hogy a nagy intézményeket lehet-e önkormányzati tulajdonban tartani, vagy inkább állami körbe kellene kerülniük, emellett kijelentette: abszurd dolog úgy beszélni a privatizációról, hogy jelenleg tőkehányad nélkül, tehát fedezetlenül működik a rendszer - ilyen körülmények között racionálisan nem is lehet a befektetett tőke megtérüléséről beszélni.
