BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Új erőre kaphat a harc

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint jó kiindulópontot jelentenek a kormány korrupció elleni törvényjavaslatai, a legfőbb újdonság a közérdekű bejelentő védelme lehet.

2009. november 1. vasárnap, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A korrupció elleni harcban legfontosabb a nyilvánosság erősítése és a felelősségre vonás megvalósulása - mondta lapunknak Ligeti Csák, a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság tagja. A törvényjavaslatok egyik legfontosabb újítása Ligeti szerint az, hogy a korrupció eddig kevéssé definiált fogalmát jogi formulákban próbálja meg pontosabban körülírni, ami mindenképp üdvözlendő, bár nem ezen múlt a korrupció elleni harc eddigi kudarca. A korrupciós bűncselekmények esetében egyik részes félnek sem érdeke a bejelentés, így a közérdekű bejelentő védelme az egyik legfőbb előrelépés az új javaslatokban - véli Földes Ádám, a Transparency International (TI) Magyarország jogi tanácsadója. A közérdekvédelmi hivatal felállításával azonban nem ért egyet a TI, véleményük szerint ugyanis a rendőrség nyomozati, illetve az ügyészség vádhatósági feladatai nem válthatók ki egy újabb intézmény létrehozatalával. Régióbeli példák is azt igazolják, hogy a külön erre a célra megalkotott hatóságok nem képesek feladatuk megfelelő ellátására - mondta Földes. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint viszont szükség van egy, a korrupció elleni küzdelemre szakosodott, erős jogkörökkel felruházott új intézmény felállítására, mert a jelenlegi szervezeti keret nem bizonyult működőképesnek - tudtuk meg Hüttl Tivadartól, a TASZ munkatársától, aki szerint egy új hivatal alkalmas lehet arra is, hogy egyfajta katalizátorként segítse a többi, korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó állami szerv hatékonyságát. Ugyanakkor a TASZ szerint nem a KKH a legszerencsésebb választás, amelyet ugyan átalakítanak, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján inkább a probléma része, mintsem annak a megoldása volt. Ligeti szerint a korrupció által legsúlyosabban érintett területen, a közbeszerzések esetében az egyre bonyolultabb és drágább adminisztrációs előírások éppen a tettenérést és a felelősségre vonást nehezítik meg.
Az amerikai gyakorlatot tartja követendő példának és hatékonyabb megoldásnak Papanek Gábor, a GKI Zrt. ügyvezető igazgatója. Az Egyesült Államokban az Enron-botrányt követően néhány éven belül elítélték a skandalumért felelős vezetőket, emellett jelentős összegű vagyonelkobzással is sújtották őket. Egy másik amerikai szabályozás pedig szigorú szabályokat fogalmaz meg a cégvezetők adminisztratív teendőivel kapcsolatban, a felelősség elhárítása ellen. Ehhez hasonló szabályoknak nyoma sincs a magyar tervezetekben - mondta Papanek. A GKI kedden publikálja a témában folytatott kutatásai eredményét.
A bejelentő jutalmazásának lehetőségét inkább pozitív hatásúnak tekinti Földes, amennyiben van olyan bejelentő, akinek tényleg ez számítana igazán, azonban véleménye szerint nem ez a javaslatok leghangsúlyosabb része. Mivel egy bejelentő adott esetben egzisztenciáját teszi kockára, ehhez mérten a jutalom összege súlytalanná válik. Megkérdőjelezhető viszont ez a megoldás Ligeti szerint: erkölcsileg meglehetősen visszás, sőt demoralizáló helyzetet teremt, ha általában meghirdetik, hogy mások feljelentése akár jövedelmi forrás is lehet. Minden olyan lépés, amely etikailag kétséges, a korrupció felszámolását is hátráltathatja - mondta. A tervezet kezdetnek jó, de önmagában biztosan nem oldja meg a problémákat, úgy tűnik azonban, hogy a politikai erők kezdik végre felismerni a korrupció elleni fellépés szükségességét - tette hozzá Földes.

Leszák Tamás
Leszák Tamás

Ez is érdekelhet