Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybank eredményét a működése, a monetáris politika céljainak megvalósítása jellemzi, feladata elsősorban nem a nyereséges gazdálkodás, hanem a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása, ezek költségei alakítják az MNB pénzügyi eredményeit - hangzott el a jegybank háttérbeszélgetésén. Válságban ezek a költségek magasak, hiszen a devizatartalékon nagy a kamatkülönbözet, és az átértékelődés miatt is veszteség keletkezhet, ennek következtében a jövő évben viszonylag jelentős, 100 milliárd forintot is meghaladó lehet az átértékelődési veszteség.
A jegybanktörvény szerint az MNB-t tőkevesztés nem érheti, ezért ha a folyó veszteség meghaladja az eredménytartalékot, akkor a különbözetet a költségvetésnek meg kell kifizetnie. Hasonló a helyzet a tartalékok esetében: ha bármelyik negatívvá válik, akkor a költségvetésnek azt a következő év folyamán fel kell töltenie.
A jegybank az idei évet várhatóan 36 milliárdos nyereséggel zárja, az első háromnegyed éves eredménye még 75 milliárd forint volt, tehát jövőre (még) nem szorul a költségvetésre. Ám a nettó kamatkiadások emelkedése jegybanki veszteség kialakulásához vezethet, ami 2010-ben 126 milliárd forint lehet. Mivel az eredménytartalék részben egyensúlyozza a 2010-es negatív eredményt, a 2011-es költségvetési évben 80 milliárd forint költségvetési befizetésre lehet szükség. A jegybank 2011-ben 111 milliárdos veszteségre számít.
A jegybanki veszteség szinte teljes mértékben a magasabb devizatartalékhoz kötődik. Ugyanakkor a magas tartalék az államadósság és a gazdaság finanszírozásában nyereségként jelenik meg az alacsonyabb kamatok révén, vagyis ezekkel a kiadásokkal konszolidálva a veszteség a kimutatottnál kisebb.
