Az állam teremtette a mostani lehetetlen helyzetet az adó- és járuléktörvények tavaszi átalakításával, ezért komolyabb szerepvállalást várunk a kormány képviselőitől a bértárgyalások mielőbbi lezárása érdekében - jelentette ki Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a szervezet múlt csütörtöki szövetségi tanácsülését követően. Az MSZOSZ álláspontja szerint ugyan a jövő évi szja-változások valóban jelentenek majd nettó növekedést a munkavállalóknál, ám annál a mintegy 1,7 millió dolgozónál, akik havi bruttó 165 ezer forintnál kevesebbet visznek haza, csak minimális pluszt hoz. Ráadásul ezt is elviszi az infláció, így 2-4 százalékos reálkereset-csökkenést könyvelhetnek el.
Mivel várhatóan a kormány nem írja át az adótörvényeket a reálkereset-csökkenés miatt, ezt csak a bértárgyalásokon lehetne kompenzálni - mondta Pataky. A munkaadók azonban elzárkóznak a jelentősebb minimálbér-növeléstől, a szakmunkás-bérminimumot pedig változatlanul hagynák. Ezzel azonban Pataky szerint a saját versenyképességüket biztosító szakképzett munkaerőt idegenítik el maguktól, méghozzá úgy, hogy ezt a költséget fedezné a járulékfizetési kötelezettség 5 százalékos csökkentése, a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése, valamint az elbocsátások és a terjedő részmunkaidős foglalkoztatás miatt megspórolt bérköltség. Hozzátette: elfogadhatatlan a szimbolikus minimálbéremelés és a kormány azzal kapcsolatos javaslata is, hogy csak a 165 ezer forint alatt keresők számára szülessen bérajánlás. Mint mondta, tisztában vannak vele, hogy a 80 ezer forintos nyitó ajánlatuknál kevesebb lesz a 2010-es minimálbér, azonban mindenképp reálkereset-növekedést szeretnének elérni ebben a mintegy 300 ezer alkalmazottat érintő körben is. Sáling László, a KASZ elnöke szerint ha 76 ezer forint lenne a kötelező legkisebb bér, még akkor is pluszban lennének a munkáltatók a bérköltségekkel. Továbbá ragaszkodnak a szakmunkás minimumbér emeléséhez is, mivel ez így együtt felfelé nyomná a többi dolgozó fizetését is.
