Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre semmilyen vagy csak minimális, egy-két százalékos béremelésre van lehetőség, mert a rendelésállomány kiszámíthatatlan és bizonytalan - mondta a lapunk által megkérdezett vállalatvezetők zöme -, most az a legfontosabb, hogy ne legyen szükség újabb elbocsátásokra. Jó néhány kis- és középvállalkozás vezetője szerint még az ötnapos munkahét visszaállításáért is küzdeni kell, következésképp a minimálbér emelése sem aktuális. Ha mégis lesz emelés, arra elbocsátás, munkaidő-csökkentés lehet a válasz.
A kiszámíthatatlan rendelésállomány, illetve a hatékonyság növelése miatt egyre több cég dönt úgy, hogy állandó helyett bérelt munkaerőt alkalmaz - határozott idejű szerződéssel -, itt a béremelés fel sem merül. Takács Ákos, az autóipari alkatrészek gyártásával is foglalkozó Metal-Med Kft. humánpolitikai vezetője például elmondta: rendelésállományuk mintegy 35 százalékos apadása miatt februártól júniusig négynapos munkahétben dolgoztak, és bár azóta valamit javult a helyzet, minden dolgozót érintő béremelésre nincs lehetőség. A 290 alkalmazott közül úgy kaphattak mintegy harmincan 5-10 százalék közti emelést, hogy az idén eltávozott csaknem 40 dolgozó munkáját köztük osztották szét. Úgy tűnik, a cafeteriajuttatásokat is meg kell kurtítani - tette hozzá Takács -, az sem kizárt, hogy a leggyengébben teljesítőket bérelt dolgozókra cserélik.
Olyan önkormányzatot is alig találni a Dunántúlon, ahol átszervezés vagy a munkakörök összevonása nélkül érdemi béremelés szóba jöhet. Növeli a gondokat, hogy egyre több feladat hárul az önkormányzatokra, miközben a pályakezdő diplomások bére alig haladja meg a 100 ezer forintot. A rátermett fiatalok a versenyszférában ennél többért tudnak elhelyezkedni, a gyakorlott szakemberek számára pedig a 300 ezer forint körüli bruttó bérek sem vonzók - ráadásul a bértábla sem ad igazi lehetőséget a differenciálásra. Az egyik nagyváros lapunknak név nélkül nyilatkozó főjegyzője elmondta: ilyen körülmények között nem csoda, hogy szinte mindegyik helyhatóságnál egyre több a csupán középiskolai végzettséggel rendelkező dolgozó, kisebb településeken arra is van példa, hogy a hivatalsegédből lett ügyintézőnek nemhogy szakvizsgája, de még érettségije sincs.
A zalaegerszegi önkormányzat a nyáron döntött arról, hogy gazdasági társaságai első számú vezetőinek a bérét sem emelik az idén, igaz, a prémiumfeltételeken nem változtattak. A város tulajdonában lévő 11 társaság csúcsvezetőinek zöme havi bruttó 400 ezer forint alatti bért kap, de van, aki 300 ezernél is kevesebbet keres. A nagyjából 350 ezres átlag azt jelenti, hogy havonta 172 ezer forint körüli összeget visznek haza.
