Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlamentben tegnap lezajlott a jövő évi költségvetési törvénytervezett részletes vitájának első fele, a második körös módosító javaslatokat tegnap késő estig lehetett benyújtani - ezt követően már érdemi módosítások a vita hátralevő részében a képviselőktől nem érkezhetnek, legalábbis olyanok, amelyek a hiányt növelnék. A kormány is megkezdte a béremelésekre eredetileg félretett 125,2 milliárd forintos céltartalék felosztását - legalábbis ez tűnik ki a MSZP-s módosító javaslatokból. Most már látható, hogy a kormány e céltartalékot alaposan túlméretezte, ebből tudott időközben osztogatni, mintegy 66 milliárd forintot. Jövőre - amikor hivatalosan nem lesz béremelés a közszférában - a válság ellenére mintegy 59 milliárd forintot költ a büdzsé a közszféra bérkompenzációjára, ugyanis olyan megállapodás született a közszféra szakszervezeteivel, mely szerint bruttó 98 ezer forintos bérkiegészítést kapnak - ennek fedezetét megkapják az önkormányzatok is.
A kormány eredetileg 125 milliárd forintos céltartalékot képzett a bérkompenzációra, a megmaradt pénzt elosztották különféle népszerű, illetve hasznos célokra. A népszerű intézkedések közé sorolható a távhő áfájának csökkentése a jelenlegi 18 százalékról öt százalékra, ami 18 milliárd forinttal csökkenti a büdzsé jövő évi adóbevételeit. Hogy ne emelkedjen a hiány, ennyivel csökkentik a céltartalékot. A kormány e tartalékból fedezi a kórházak plusztámogatását, a gyermekétkeztetés támogatását, de még így is maradt felesleges pénz a céltartalékban.
A kormány legújabb tervei szerint a céltartalékban megmaradt pénz egy részét, 19,6 milliárd forintot átcsoportosítanak a stabilitási tartalékba - így a nem várt makrogazdasági kockázatok kezelésére a jövő évi költségvetésben 98,6 milliárd forintos tartalék maradna - nem beszélve az 50 milliárdos kamatfizetési és a 57,2 milliárdos általános tartalékról.
