Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Költségvetési Tanács számos ponton bírálja a kormány által is támogatott MSZP-s módosító javaslatokat, amelyek potenciális veszélyt jelentenek a jövő évi egyenlegre. E módosítók egyike a kórházakkal kötött megállapodás átvezetése a büdzsén, amely - amint arról tegnap beszámoltunk - úgy ad 22 milliárdos támogatást az egészségügyi intézményeknek, hogy annak nincs meg a valós fedezete (Napi, 2009. október 15.). Szintén gond van azzal a javaslattal, amely 2010 végéig kitolná a bankmentő csomag még megmaradt 270 milliárdjának felhasználását úgy, hogy ez nincs a kiadások között elszámolva, vagyis a lehívás egyből a hiányt növelné.
A tanács jelentős visszalépésnek tartaná azon módosító elfogadását, amely eltörölné az államháztartás központi alrendszere mérlegével kapcsolatban a konszolidációs kötelezettséget. Kifogásolják azt a javaslatot is, amely megszüntetné a többségi állami tulajdonú társaságok eredményelszámolására vonatkozó szabályozást, ez a testület szerint károsan érintené az átláthatóságot. A KT-nek a Fidesz tartalékokat terhelő javaslatai sem tetszenek. Az ellenzéki párt a 2010-es költségvetéshez több mint 1400 módosító javaslatot nyújtott be, amelyek több száz milliárdos kihatással lennének a jövő évi gazdálkodásra. A Fidesz - egyebek mellett - 170 milliárddal növelné az önkormányzatok támogatását és létrehozna egy 200 milliárdos gazdaságélénkítő csomagot is, a 79 milliárdos stabilitási tartalék, az 50 milliárdos kamatfizetési tartalék, illetve a 125 milliárdos béremelési tartalék terhére.
Kirívóan rossz példaként említi a KT az ellenzéki párt 200 milliárdos gazdaságösztönző programját, amely a tartalékokon túl 300 milliárd forintos potenciális kamatmegtakarításra épít, mondván, a magas adósságszolgálati kiadások a jelenlegi kormány hitelvesztése miatt alakultak ki. A KT számításai szerint ahhoz, hogy a választások után bejöjjön ez a 300 milliárd, májusban egy csapásra 465 bázisponttal kellene lefelé tolódnia a hozamgörbének, márpedig az így kialakuló 1,4-1,6 százalékos szintek vaskosan negatív reálkamatot jelentenének.
