Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalatok az idei második negyedévben nettó megtakarítók voltak - derült ki a nemzetgazdaság pénzügyi számláiról közzétett MNB-jelentésből. Ilyen jelenségre a második negyedévben 1990 óta nem volt példa. Megugrást ezen a téren időnként az utolsó negyedév hozott, a mostani értéket azonban eddig csak 1992-ben sikerült túllépni. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége ugyanis 315 milliárd forinttal a negyedéves GDP 4,9 százalékát érte el, vagyis a cégek az idei második negyedévben ennyivel több pénzügyi eszközt szereztek be annál, mint amennyi kötelezettséget vállaltak. Az adatok mögött érzékelhető némi "kivéreztetés". A cégek nemcsak a bankoktól, hanem saját tulajdonosaiktól (a kötelezettségek alakulásánál az MNB szerint meghatározó volt a tulajdonosi tartozások csökkenése) is sokkal kevesebb pénzhez juthattak. A pénzintézetek szerint persze a csekélyebb hitelfelvétel - ami az augusztussal záruló időszakban összesen 172 milliárd forinti nettó törlesztést jelent - a vállalatok óvatosságát, csökkenő eladósodási kedvét jelzi. Utóbbi azonban nyilvánvalóan összefügg az ajánlott feltételekkel is.
A lakossági adatoknál már némi élénkülés jelei látszanak. A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,9 százalékát érte el (746 milliárd forint). A második negyedévben viszont ez az érték már csak a GDP 1,1 százalékára rúgott - megállt a hitelek állományának tranzakcióból eredő csökkenése. Az éves visszatekintő adatok szerint a cégek finanszírozási igénye 257 milliárd forint, a GDP egy százaléka volt.
A mostani jelentésben más meghökkentő adat is akadt: miközben a külfölddel szembeni pozíciója alapján Magyarország mindig a nettó hitelfelvevők közé tartozott, az idei második negyedévben a magyarok finanszírozták a külföldet. A kiáramló pénz egyenlege a negyedéves GDP 5,8 százalékára, 373 milliárd forintra rúgott. Az egyéves visszatekintő adatok persze inkább a mi külföldre utaltságunkat mutatják. Az egész időszak alatt 718 milliárd forint, a GDP 2,8 százaléka segítette Magyarország finanszírozását. A javulás nagyságát azonban jól mutatja, hogy az első negyedévben még a GDP 2,1 százalékát tette ki a külföld finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye), az akkori éves visszatekintő adatokban pedig 6,1 százalékos arány szerepelt.
