Az egészségipar hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez közel hét, közvetetten azonban már 40 százalékkal magasabb, mint amennyit az államháztartás az egészségügyre költ - állítják egy, az ágazat helyzetét elemző tanulmány szerzői. A kutatás eredményeit bemutató konferencián elhangzott, hogy a magyar egészségügyi rendszer, a gyógyszeripar, a gyógyászati cikkek, az orvosi gépek és műszerek, az egészségturizmus és a kutatás-fejlesztés közvetett módon a magyar GDP 8,3 százalékát termeli ki. A lakosság rossz egészségi állapota viszont (az elveszett munkaórák alapján) a GDP-t önmagában 5,84 százalékkal csökkentette 2007-ben. Eközben az egészségügyben foglalkoztatottakból a költségvetésnek 130 milliárd forintos szja- és 300 milliárd forintos járulékbevétele származott.
A több mint ezeroldalas háttéranyagot, részletes statisztikákat és összefoglaló elemzéseket felvonultató kutatás készítői szerint a magyar egészségipar gyors fejlődése csak akkor valósítható meg, ha az egészségügyet a jövőben az "államháztartási kiadások felhasználója" helyett a GDP-t előállító ágazatként kezelik. Ehhez az egészséget megőrző, javító, nemzetgazdasági szektorokon átívelő, komplex egészségpolitikára, egészségszemléletű gazdasági stratégiára van szükség, amellyel az egészségipar a gazdasági növekedés motorjává válhat - hangsúlyozta Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
