Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az intézmények kérésére vezette volna ugyan be az egészségügyi tárca a bázisfinanszírozást október elsejétől, de mivel a fix ellátmány összegében nem sikerült megegyezni, így marad a korábbi, az úgynevezett lebegőpontos finanszírozási rendszer. A kórházak a megállapított összeghez képest további 25,5 milliárdot kértek az év hátralévő három hónapjára, a tárca azonban csak 4,5 milliárdot akart adni. A bázisfinanszírozással kapcsolatban elkészített tervezet ellen öt, egymással korábban nem egy pontban élesen szemben álló egészségügyi szervezet szokatlanul éles hangnemben, és szokatlanul kemény fellépést kilátásba helyezve tiltakozott (Napi, 2009. szeptember 17.). A demonstráció tegnap kezdődött meg, amikor sok kórház és rendelő zöld zászlók, illetve szalagok kitűzésével igyekezett felkelteni a figyelmet. Október 7-étől az egészségügyi intézmények vezetői éhségsztrájkkal, rá egy hétre pedig ellátási korlátozásokkal próbálják majd jobb belátásra bírni a szaktárcát. Utóbbi azt jelenti, a sürgős eseteket ellátják, de a várólisták akár a jelenlegi kétszeresére is nőhetnek. Ezzel párhuzamosan, mint azt a szövetségek bejelentették, az intézmények az Egészségbiztosítási Felügyelettel sem működnek együtt.
Az MTI által megkérdezett kórházi vezetők egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy tarthatatlan intézményük anyagi helyzete. Az akcióhoz csatlakozó budapesti kórházak vezetői szerint ennyi pénzből ezt a struktúrát nem lehet fenntartani. Hozzátették: határozott tárgyalásokat kell folytatni a kormányzattal, és a kabinetnek kell a változtatás felelősségét vállalnia. Az egri Markhot Ferenc Kórház, miután egyeztetett Banyó Tamással, az intézményt üzemeltető, a megyei önkormányzat által alapított nonprofit kft. vezetőjével, nem tűzte ki a zöld zászlót. Szegedi Erzsébet, az intézmény sajtószóvivője azonban hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy a vezetők ne értenének egyet a Magyar Kórházszövetség és az érdekképviseletek célkitűzéseivel, hogy javítani kellene a finanszírozás helyzetén, és erről tárgyalásokat kell folytatni.
Az előző évi és az idei számok összehasonlítása alapján egyébként a helyzet csak még érthetetlenebb. Míg ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint a bevételek az előző év első nyolc hónapjában (erre az időszakra állnak rendelkezésre idei adatok) 18,4 milliárd forinttal meghaladták a tervezettet, gyógyító-megelőző kiadásokra az intézmények 10,4 milliárd forinttal kevesebbet vettek igénybe. Az egészségügy pozíciója így mintegy 30 milliárd forinttal jobb lett az eredetileg számítottnál. Ezt a pénzt fel is osztották az intézmények között. A szektor nyilvánvalóan ezt tekinti bázisértéknek. Az idén pedig ugyanebben az időszakban a válság következtében a bevételek 42,4 milliárd forinttal elmaradtak a várttól, a gyógyító-megelőző kiadások ugyanakkor mintegy tízmilliárd forinttal lettek magasabbak, és így felülmúlták még a tavalyi tényadatot is.
