A Munkaerő-piaci Alapot a gazdasági válság különösen érzékenyen érinti, hiszen a növekvő munkanélküliség miatt csökken a járulékfizetők és ezzel párhuzamosan emelkedik a járadékigénylők száma. Ráadásul a parlament döntése nyomán idén júliustól a minimálbér kétszereséig már nem három-, hanem csupán egyszázalékos járulékot fizetnek a munkaadók az alkalmazottak fizetései után. A két folyamat eredőjeként az első nyolc hónapban 268,7 milliárd forintos bevételre tett szert az alap - ez az időarányostól 10,9 milliárd forinttal elmarad. Az első nyolchavi kiadások 280,2 milliárd forintra rúgtak - itt a túllépés alig 600 millió forint, így alakult ki augusztus végén a 11,5 milliárd forintos hiány.
Mivel a következő hónapokban e trend megfordulására esély sincs, a kormány az idei költségvetési törvény módosítását javasolta - amit már be is nyújtott a parlamentnek: az alap likviditását 15 milliárd forinttal úgy növelnék meg, hogy a kötelező költségvetési befizetését ennyivel csökkentenék - vagyis a központi költségvetés lemond az alap bevételeinek egy részéről. A Munkaerő-piaci Alap még a csökkentés után is 143,6 milliárd forintot fizet a költségvetésnek a megváltozott munkaképességű munkavállalók támogatására.
