Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az autópálya-építések mellett a legnagyobb, uniós források felhasználásával megvalósítani tervezett infrastrukturális beruházások közé sorolhatók a vízgazdálkodással kapcsolatos projektek: az uniós víz-keretirányelv előírásainak való megfelelés és a csatlakozási szerződésben vállalt ivóvízminőség-javítási, valamint szennyvízkezelési, csatornázási programok mindegyike sok száz milliárdos és parlamenti ciklusokon átívelő fejlesztés. Az Új Magyarország fejlesztési terv több forráshelyen is támogatja a szennyvíz- és csatornahálózat-fejlesztési elképzeléseket: a Környezet és Energia operatív programban (KEOP), a regionális operatív programokban, emellett a kormány által már jóváhagyott és brüsszeli elbírálásra váró térségi nagyprojektek - Makó, Békéscsaba, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Érd környékének fejlesztése - révén.
A nagyprojektek közül kettő, a békéscsabai és a nyíregyházi már az uniós jóváhagyást is elnyerte. A békéscsabai szennyvíztisztítási és -elvezetési projekt megvalósulása után 17,7 milliárd forint felhasználásával a 66 ezres városban további 21 ezer lakos kapcsolódhat rá a csatornahálózatra, nő a komfortfokozat és csökkenhet a lakosság számára a szennyvíz elszállításának költsége. A nyíregyházi nagyprojekt magvalósítására 12,7 milliárd forint áll rendelkezésre.
A KEOP lényegében a települések csatornázottságának és az összegyűjtött szennyvizek befogadóba engedése előtti biológiai tisztítás arányának növelését szolgálja. 2004-ben a közcsatorna-hálózathoz még csak a lakások 62,2 százaléka kapcsolódott, és az összegyűjtött szennyvíznek csak 66,5 százaléka került biológiai tisztítás után a befogadókba. A következő három év során jelentősen javult mindkét arány. Az ÚMFT jelenleg is futó beruházásainak megvalósulásával a tervek szerint 2015-re a csatornahálózattal ellátott területen élők aránya 88-90 százalékra nő és az összegyűjtött szennyvizek teljes mennyisége legalább másodfokú biológiai tisztítást kap.
A KEOP kétfordulós pályázati rendszerében csak azok az önkormányzatok, önkormányzati társulások, állami és önkormányzati konzorciumok és állami tulajdonú vállalatok által benyújtott projektek kerülhetnek a második fordulóba, amelyeket a közreműködő szervezet szakértői is támogatnak. A központi költségvetési szervek önerő nélkül is pályázhatnak, a többi projektgazda esetében azonban 15 százalékos önerő szükséges. Jelenleg az első fordulóra nem is lehet pályázatot benyújtani, mivel az eddig továbbjutott tervek várható forrásigénye az NFÜ szerint meghaladja a teljes, 2007-13 között rendelkezésre álló, 326 milliárd forintos keretet - leszámítva természetesen a második fordulóban már támogatást nyert projekteket.
A regionális operatív programok a kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztését támogatják. Jelenleg a dél-dunántúli, a közép-dunántúli, a nyugat-dunántúli, az észak-alföldi, a közép-magyarországi régióban vannak nyitott pályázatok - a rendelkezésre álló forrás eléri a 13,8 milliárd forintot. A dél-dunántúli és az észak-magyarországi régióban a leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztése keretében lenne lehetőségük az önkormányzatoknak és társulásaiknak 95 százalékos támogatásintenzitás mellett szennyvízkezelési beruházások támogatására pályázni. Az NFÜ adatai szerint azonban eddig még nem éltek vele az ottani helyhatóságok, így a dunántúli térségek 1,071, illetve az észak-magyarországi hátrányos helyzetű térségeknek szánt 3,14 milliárd forintos idei kerete még kihasználatlan. A többi régió hasonló célú pályázatai közül eddig kettő, a dél-dunántúli és a közép-magyarországi felhívások idei beadási határideje már lejárt, előbbiben idén 28, utóbbiban pedig hat pályázatot nyújtottak be.
