Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi sertéságazat - tenyésztői oldalon legalábbis - az idén eddig egészen jó eredménnyel működött. Az év nagy részében lényegében a nyugat-európai árszintet kellett elfogadtatniuk a feldolgozókkal - ebben a gyenge forint importkorlátozó hatása is a segített -, és javította helyzetüket a román és a bosnyák kereslet is. Az elmúlt két hétben azonban csökkent a 340-350 forintos kilónkénti élősertés-felvásárlási ár. Ez lényegében követi a nyugat-európai trendet és várhatóan a lassú mérséklődés az év végéig folytatódik - mondta a Napinak Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke, aki szerint szép lenne, ha az árak kilónként 300 forint fölött stabilizálódnának, mivel az még fedezi a tenyésztés önköltségét. A nyugat-európai termelőknek komoly fejtörést okoz az USA-ból érkező és a világpiacot nyomott áron elárasztó sertéshús, nem véletlen, hogy Franciaország hónapok óta lobbizik azért, hogy a tejpiaci problémák mellett erre is keressen közösségi megoldást - például az export-visszatérítés növelésével - az Európai Bizottság. Eddig azonban még napirendre sem sikerült vetetni a felvetést.
A magyar sertéstenyésztőket eddig csak az árfolyamhatás és az élőállat-szállítási költségek óvták meg ettől az árversenytől, ráadásul amúgy is rossz helyzetben érte őket a változás, az elmúlt két évben ugyanis történelmi mélypontra süllyedt az állomány létszáma. A szövetség becslése szerint 220-240 ezer koca lehet jelenleg az országban, és a heti vágásszámok alapján éves szinten már nem lesz meg a hárommillió sertés. A vágóhidak és húsüzemek éves kapacitása ötmillió sertés feldolgozására alkalmas, és ágazati becslések szerint mintegy kétmillió élő sertésnek megfelelő, nagyjából 60 milliárd forint értékű darabolt - hűtött vagy feldolgozott - áru jön az országba. Ennek egy részét a korszerűsítésbe belevágó nagyüzemek elő tudják majd állítani, azonban a kisebb termelők összefogásával, termelői csoportok alakításával, tenyésztési, takarmányozási technológia javításával tovább lehetne növelni az állatlétszámot és mérsékelni az importarányt - mondja Sákán. A telepkorszerűsítés is döcögősen halad a banki finanszírozás hiánya miatt, noha uniós forrásból több száz milliárd forint jutna az állattartás versenyképességének javítására. A szövetség becslése szerint a sertéságazatban tervezett beruházások fele biztosan, további 25 százalék valószínűleg megvalósul.
Nem lenne jó, ha az uniós piac bedőlése miatt a tenyésztőknek árversenybe kellene kezdeniük. Azonban ha a kontinens nyugati felén egy euró lesz az élő sertés kilónkénti felvásárlási ára, akkor 270 forintos árfolyam mellett már a hazai vágóhidaknak is megéri az import. Eddig ugyanis a húsipar is kénytelen volt elfogadni a mintegy 30 százalékkal magasabb termelői árakat, amit egyszerűen képtelen volt érvényesíteni a kiskereskedelemmel szemben, amely - a pékárukhoz hasonlóan - stratégiai, vevőcsalogató terméknek tartja a sertéshúst. Ez pedig a magasabb importárak mellett és a forgóeszköz-hitelezés befagyásával együtt már aggasztó helyzetbe sodorta a feldolgozóipart. A nyáron meghirdetett MFB-s bankgarancia-program 30 milliárdjából tudomásunk szerint 11 milliárdról már döntés született, de eddig nem nagyon tapasztaltuk, hogy pluszpénz lenne a húsiparban, vagyis elképzelhető, hogy a lehetőséget hitelkiváltásra használták a cégek - mondta Sákán.
