Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt napokban lezárult az IMF harmadik felülvizsgálati ellenőrzése, amely elégedetten nyugtázta a magyar gazdaság stabilizálódását. Mint ismert, Magyarország 2008. október 9-én fordult az unióhoz és az IMF-hez pénzügyi segítségért, ennek eredménye lett az a 20 milliárd eurós pénzügyi csomag, amit az IMF, az EU, illetve a Világbank folyósított. Az elmúlt 11 évben Magyarország 14,3 milliárd eurót hívott le, amit részben adósságfinanszírozásra, részben az MNB-tartalékok növelésére használt fel. A mostani tárgyaláson megállapodás született arról, hogy a hitelkeret futamidejét fél évvel meghosszabbítják, így a rendelkezésre álló 5,2 milliárd eurós keretet jövő év október elejéig hívhatja le négy egyenlő részletben a jelenlegi, illetve a majdan megválasztandó új kormány. A Világbank egymilliárd eurós keretéről szóló hitelszerződést hamarosan aláírja a két fél - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a szaktárca tegnapi sajtótájékoztatóján. Az IMF még fel nem használt 3,2 milliárd eurónyi keretét a magyar kormány négy egyenlő részletben hívhatja le, míg az EU még nyitott, egymilliárdos keretét a jövő évben három részletben folyósítja - már ha azt kéri a magyar kormány.
A magyar kormány tervei szerint most szeptemberben nem is került volna sor hitellehívásra, ám az IMF kérésére egy jelképes, 55 millió eurós részletet mégis lehívunk. Oszkó Péter megítélése szerint a magyar államháztartás adósságkezelése rövid távon megoldott, azonban jelenleg nincs napirenden újabb devizakötvény kibocsátása, így az adósságfinanszírozás fő terepe a forintkötvénypiac marad. Oszkó szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy magyar adósságszerkezet ne legyen devizasúlyos: az államadósság-kezelő szabályai szerint arra kell törekedni, hogy az államadósságon belül a devizahitelek súlya ne legyen nagyobb 25-32 százalékánál, ám a 20 milliárd eurós hitelkeret megnyílásával már kilóg az ÁKK e sávból. A kormány célja hosszú távon az elérhető maximális pénzügyi stabilitás biztosítása - ezért született az a megállapodás, hogy a hitelkeret még fel nem használt részének készenléti idejét fél évvel meghosszabbítjuk - mondta Oszkó Péter.
A most zárult felülvizsgálat során az IMF megerősítette, hogy teljesíthetőnek tartja az idei 3,9 százalékos hiánycélt, illetve a jövő évre tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánytervet. Vannak ugyan kockázatok a jövő évi költségvetésben, ám úgy látszik, ezeket megfelelő nagyságú tartalékokkal ellensúlyozza a kormány - mondta James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi delegációvezetője. Oszkó Péter pénzügyminiszter elmondta, hogy a növekedési prognózisban is egyetért a magyar kormány, illetve az IMF, vagyis az idei 6,7 százalékos visszaesés után jövőre még 0,9 százalékkal zsugorodik a bruttó hazai termék mértéke. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy fogalmazott, hogy a jegybank - az IMF-fel egyetértésben - nem érzékel inflációs nyomást a magyar gazdaságban. A még januárban esedékes jövedéki adóemelések ellenére a pénzromlás az idei 4,5 százalékról jövőre 4,1 százalékra mérséklődik. Ugyanakkor 2010 második felében az infláció a háromszázalékos cél alá csökken - vagyis árstabilitásról beszélhetünk - mondta Simor András.
