Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tanévkezdés után néhány nappal szinte mindegyik iskolafenntartó dunántúli önkormányzat arra koncentrál, hogy pánikkeltés nélkül, de felhívja a figyelmet a H1N1-vírus veszélyeire, propagálja a megelőzés módjait. A lapunk által megkérdezett helyhatóságoknál Mohácstól Sopronig mindenütt úgy nyilatkoztak, hogy az ÁNTSZ regionális szervezetével, a helyi egészségügyi intézményekkel, körzeti orvosokkal, védőnőkkel, valamint az iskolákkal közösen igyekeznek elejét venni a járványnak. Számos önkormányzat utasította az iskolaigazgatókat, hogy már a tanévnyitó ünnepségen beszéljenek a kérdésről, s az első osztályfőnöki órán is legyen téma a megelőzés, a higiéniai szabályok fokozott betartása. Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetétől kapott információk szerint legkorábban szeptember végén kezdődhet el a felnőttek oltása és a gyerekek tesztelése, az iskolások és az óvodások várhatóan októberben kaphatnak a vakcinából. A szakemberek szerint ez nem késő, hiszen minden járvány a tél elején támad.
Több dunántúli megye orvosi kamarájánál is úgy vélik, a szövődmények elkerülése érdekében csak alapos immunológiai vizsgálat után lehetne oltani. Ezen felül az amúgy is túlterhelt háziorvosok az oltást többnyire csak a normál rendelési időn kívül tudják majd beadni, következésképp a díjazást meg kellene oldani, hiszen annak költségeit - a szakminisztérium állításával szemben - a "kártyapénz" nem fedezi. Szinte az összes megkérdezett praktizáló orvos egyetért abban, hogy egy szakszerűen elvégzett oltáshoz - tájékoztatással, előkészítéssel, megfigyeléssel együtt - legalább fél óra kell. Becslések szerint praxisonként átlag mintegy 800-1000 védőoltást kell majd beadni, ami öt hét alatt naponta több mint negyvenet jelent. Szaporodik azoknak a háziorvosoknak a száma is, akik azt mondják, csak betegjogi nyilatkozat aláírása után oltanak be pácienseket, sőt olyan is akad, aki úgy véli, a vakcinázás csupán üzleti érdekeket szolgál.
Több millió ember oltását kapkodva, az ősszel amúgy is szaporodó feladatok mellett nem lehet megoldani - fogalmazott Szabó Sándor veszprémi háziorvos. Elég szomorú, hogy sokadszor az orvosok és az egészségügyi személyzet hivatástudatára apellálnak és meg se próbálnak forrást teremteni a feladathoz. Szabó hozzátette: szakmai meggyőződése szerint ma az a legfontosabb, hogy különösen az oktatási intézményekben, illetve azokon a munkahelyeken, ahol sokan dolgoznak, ne csak a megelőzés lehetőségeinek propagálására, hanem a megfigyelésre is legyen kapacitás. Ha egy-egy gyanús esetet időben felfedeznek, megelőzhető a járvány.
