Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi zárszámadási törvényjavaslat korrekt és pontos képet mutat, vagyis könyvvizsgálói szemlélettel lehet hitelesíteni - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrök sajtótájékoztatóján. A költségvetési beszámoló meghaladja az elmúlt évek folyamatosan emelkedő színvonalát - amiben az is közrejátszhatott, hogy tavaly nem változott a minisztériumok szerkezete. Tavaly viszonylag jó évet zárt az államháztartás gazdasági szempontból is, hisz a tervezett 1222 milliárddal szemben 894 milliárd forint lett az éves hiány, a kezdődő válság ellenére. Az ellenőrzés során a bevételek 92 százalékát, a kiadások száz százalékát áttekintették az ellenőrök. A zárszámadási ellenőrzés pénzügyi szempontú, nem minősíti a gazdaságpolitikai döntéseket.
A korlátozó megjegyzések ellenére az APEH, a VPOP, a kincstár vagy épp az államadósság-kezelő működése megfelel a nemzetközi színvonalnak vagy épp meg is haladja azt - mondta Kovács Árpád. Ugyanakkor a Magyar Államkincstár költségvetését az ÁSZ korlátozó minősítéssel látta el, összefüggésben azzal, hogy a MÁK által használt szoftverek tulajdoni viszonyai nem tisztázottak - az ügyben peres eljárás is folyik -, így a szoftverek értéke nem szerepelhet a kincstár vagyonleltárában. Ugyancsak korlátozó rendelkezésekkel látták el a honvédelmi tárca számos intézményének költségvetését - ilyen az Állami Egészségügyi Központ, illetve a honvédség gazdasági ügyeit (beszerzéseket, laktanyafenntartást) intéző Logisztikai Ügynökség költségvetési beszámolója.
Visszatérő probléma az általános tartalék felhasználása, az egyedi döntések nem kellően megalapozottak - mondta az ÁSZ elnöke. Az ÁSZ vizsgálata szerint a tavalyi tartalékból 9,6 milliárd forint felhasználása nem volt szabályszerű. A költségvetés központi egyensúlyi tartalékának felhasználását az ÁSZ nem vizsgálta, ugyanis arra nem vonatkoznak semmilyen szabályok.
Az ÁSZ bírálta a 4-es metró építésének állami finanszírozását, amelynek összege a tervezettnek a 2,5-szerese lett - igaz, erre felhatalmazást adott a költségvetési törvény. Az ÁSZ szerint ugyanakkor a metróépítés során nem érvényesül kellően az állami kontroll.
