Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a kormány ígérete szerint a Nemzeti Iskola-felújítási Program keretében 2011-ig több mint 360 intézmény újul meg (240-ben már elindultak a munkálatok), mindez sovány vigasz azon települések számára, amelyek kimaradtak a programból vagy csak később foghatnak hozzá a munkákhoz. Szeptember elsején ott is el kell kezdeni a tanítást, ahol nyáron alig jutott pénz arra, hogy ne ázzon be a tető, ne potyogjon a vakolat és a mellékhelyiségek is használhatók legyenek. Csupán a Dunántúlon tucatnyi példa van arra, hogy ezt idén is csak a szülők, illetve a helyi vállalkozók bevonásával tudták megoldani. Sokat javított a helyzeten, hogy az elmúlt időszakban felgyorsultak az intézmény-összevonások, s ezzel együtt számos, elsősorban rossz állapotban lévő, döntően kistelepülésen működő iskolát bezártak. Tolna megye 109 települése közül jelenleg 60-ban már nincs általános iskola, ám például a tamási integrált iskolafejlesztési program keretében az év végéig több mint 1,2 milliárd forintos fejlesztés valósul meg. A lapunk által megkérdezett egyik kis Veszprém megyei település polgármestere elmondta, tetszik, nem tetszik, a jövő útja ki van jelölve. Három év alatt a helyi iskola működtetésére fordítható pénz csaknem a felére csökkent, saját erőből pedig még az állag megóvására sem futja. Kivételnek csupán azok a vonzó települések számítanak, ahol évről évre nő a betelepülők száma. Érdeklődésünkre azonban az is kiderült, hogy Vas vagy Győr-Moson-Sopron megye több prosperáló falujából és városából már osztrák iskolákba ingáznak a magyar gyerekek.
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programra készülő Pécsett már tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy három oktatási intézmény műszaki állapota kritikus. A legrosszabb állapotban lévő Illyés Gyula általános iskola rendbetétele több mint 400 millió forintba kerül, amit az amúgy is eladósodott város csak központi források segítségével tud majd előteremteni. Egyelőre nem tisztázott, hogy a műszaki gondokat miként lehetne úgy megoldani, hogy az intézmények közben működjenek. Szita Károly, Kaposvár polgármestere elmondta, hogy az elmúlt évhez hasonlóan ezen a nyáron is összesen 45 helyen mintegy 400 millió forintot költött a város az oktatási intézményeinek felújítására. A polgármester hozzátette, idén a működési költségek csökkentése érdekében elsősorban az energiamegtakarítást eredményező beruházásokra koncentráltak. A somogyi megyeszékhelyen egyébként a folyamatosan csökkenő gyerekszám, valamint az egyre szűkösebb finanszírozási források miatt már 1995 óta napirenden van az iskolák bezárása, illetve összevonása. Mindez egyre inkább elkerülhetetlen, hiszen csupán ebben az évben 62 millió forinttal csökkent a normatív támogatás. Idén eldöntötték: az egy központból irányított Kaposvári Általános Iskolának 11 tagintézménye lesz. Egyre több környékbeli gyerek jár ugyanis a kaposvári iskolákba.
A tatabányai önkormányzat a működési költségek csökkentése érdekében ugyancsak az oktatási intézményhálózat gyökeres átalakításáról döntött. Miközben a bérköltségek tovább nőttek, s elérték az ágazatra fordított kiadás 75-80 százalékát, a tanulói létszám az általános és a középiskolákban egyaránt jelentősen csökkent. Drasztikus elbocsátást ugyan nem terveznek, de a nyugdíjasoktól és óraadóktól várhatóan megválnak. Úgy számolnak, hogy az összevonásokkal évente 200-250 millió forintot tudnak majd megtakarítani, amelyet fejlesztésre fordíthatnak.
