Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A terveknek megfelelően próbaüzemel augusztus eleje óta a csepeli szennyvíztisztító: a Csepel-sziget északi csúcsán 428,7 millió eurós beruházással, uniós támogatással megépült létesítmény Budapest szennyvizének eddig tisztítatlan felét ártalmatlanítja. A próbaüzemi működés indulásának feltétele volt, hogy a tisztítás során keletkező szennyvíziszap sorsáról gondoskodjék a beruházó fővárosi önkormányzat. A központi szennyvíztisztító egyéves tesztelése során keletkező iszap kezelésére és hasznosítására kiírt pályázatot a BioSolid 2009 Konzorcium nyerte meg; a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen keletkező víztelenített iszapot a Hunviron Kft. Hatvan közelében található lőrinci telephelyére szállítják, de a próbaüzem elején előfordulhat kisebb tételben hígabb iszap is, ez a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvíztisztító telepére kerül. A szennyvíziszap közúti szállítása a főváros szándéka szerint csupán átmeneti megoldás, ugyanis az önkormányzat kilencéves szennyvíziszap-kezelési projektet készít elő, amelynek során előnyt élvezne a vasúti vagy a vízi szállítás - ehhez szintén uniós támogatást kap Budapest.
A csepeli központi szennyvíztisztító építése során 106 millió euró megtakarítás keletkezett, negyvenmilliót pedig az unió korábban elvont a projektből az általa vitatott közbeszerzések miatt, ám a főváros ezt felhasználhatja a projekt más részeinek finanszírozására. E két összeg fedezetet nyújt a beruházás új második ütemére, ha az Európai Bizottság meghosszabbítja a beruházás finanszírozását (a korábbi 2010-ről 2012-re).
A második ütem részeként a tehermentesítő gyűjtőcsatornák és további szivattyútelepek mellett kiépülne a környezetvédelmi monitoring rendszer is. (Ezek az eredeti tervekben is szerepelnek, ám a végleges tervbe nem fértek bele, költségvetési okokból.) Brüsszel emellett arra szeretné rávenni a fővárost, hogy a tisztítótelepet egészítse ki egy harmadik tisztítási fokozattal, amelynek célja a nitrogén- és foszforterhelés csökkentése. A beruházás tervezésekor a nitrogén-foszfor mentesítés még nem volt kiemelt cél, ám Brüsszel ezt most már így kezeli - Románia kérésére -, a Duna-delta algásodása miatt.
