Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A költségvetés tavaly decemberi elfogadásakor a minisztériumok költségvetéseiben 80 milliárd forintot zároltak, ez és a 78 milliárd forint központi egyensúlyi tartalék nyújt fedezetet az előre nem látható tervezési anomáliákra. A minisztériumok gazdálkodását negyedévente áttekinti a kormány, és ha minden jól megy, akkor a tárcák hozzáférhetnek a pénzükhöz. A kormány az elmúlt hetekben végzett a felülvizsgálattal és nem váratlanul úgy döntött, hogy az első negyedév után a másodikban sem kapnak pénzt a tárcák. A kormány, illetve a Pénzügyminisztérium óvatossága érthető, hiszen a két, összesen 160 milliárd forintos tartalék a büdzsé utolsó mentsvára: a vártnál alacsonyabb júliusi inflációs adatok, illetve a gyengébb féléves növekedési adatok mind-mind arra utalnak, hogy idén az államháztartás bevételei elmaradnak a korábbi várakozásoktól. Ám ez a 160 milliárd forintos tétel - az ötvenszázalékos újraelosztást nézve - akár a tervezettnél egy százalékponttal magasabb GDP-csökkenés esetén is biztosítja, hogy teljesíthető legyen a 3,9 százalékos GDP-arányos deficitcél.
Ha a vésztartalékokból nem is, az általános tartalékból további pénzeket adott a kormány a múlt héten a minisztériumoknak, összesen 3,4 milliárd forint értékben. A környezetvédelmi tárca 300 millió forinttal gazdagodott, amit környezetvédelmi helyreállításokra fordít, míg az önkormányzati tárca 100 milliót kapott a versenysport támogatására. A kormány döntése szerint 470 millió forintot kap a büntetés-végrehajtás, míg a rendőrség kétmilliárd forintos soron kívüli támogatásban részesül, amit részben bérekre, nagyobbrészt beszerzésekre és beruházásokra fordíthatnak. A kormány szintén a múlt héten döntött arról, hogy 500 millió forinttal megemeli a nyugdíjbiztosító méltányossági keretét, amiből 400 millió forintot egyszeri segélyekre fordíthat a nyugdíjfolyósító - ez a krízisalap nyugdíjas megfelelőjének tekinthető. A nyugdíjasok egyszeri segélyt akkor kérhetnek, ha az egyedül élők esetében az egy főre jutó havi jövedelmük nem éri el a 75 ezer forintot, míg a kétszemélyes háztartások esetében a 65 ezer forintot.
