Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Utoljára 2005 novemberében volt példa arra, hogy az éves élelmiszerár-emelkedés nem felfelé, hanem lefelé nyomja az általános inflációt - mondta a Napinak Szabó Márton, a Kopint-Tárki kutatója. Akkor 4,9 százalékkal nőttek 12 hónap alatt az élelmiszerárak, 2009 első hét hónapjában pedig 5,3 százalékos drágulást mértek. A kutató szerint 2009-ben átlagosan hat százalék körül lehet az élelmiszerek áremelkedése. A júliusi adatok már az áfaváltozás hatását is mutatják: ugyan a többségnél 25-re emelkedett a kulcs, a tejtermékeknél és a pékáruknál 18 százalékra csökkent. A változásokból előbbieknél 4,2 százalék os áremelkedés, utóbbiaknál pedig 1,7 százalékos mérséklődés következne. E termékkörök súlyát is figyelembe véve "alapesetben" 3,1 százalékkal emelkedtek volna az árak júliusban.
Mivel a csökkenő fogyasztás és fizetőképes kereslet miatt csak részben jelent meg a drágulás - a várakozásoktól elmaradva mindössze két százalék volt -, továbbá az idényáras élelmiszerek, zöldségek ötödével olcsóbbak lettek, a hónapban összességében 1,7 százalékkal esett az élelmiszerek árszintje. Az adatok alapján mind az áfaemelés, mind a -csökkentés csak részben érvényesült. Ezzel a sertéshúsok, a párizsi és kolbászfélék, a csokoládé, a kakaó, a kávé és a szeszes italok esetében az emelés teljesen megjelent. Alig érvényesült viszont a tojás, a liszt és a száraztészta esetében, az étolaj ára pedig tovább csökkent (0,8 százalékkal). Az idényáras élelmiszerek áresésében a jó termés és a magas májusi bázis is közrejátszott.
