Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Júliusban 1,2 milliárd forintos hiány keletkezett az államháztartásban, vagyis elmaradt a szokásos július havi többlet, amit a Pénzügyminisztérium az előrehozott augusztusi bérkifizetésekkel magyaráz. Számos minisztériumi intézmény előrehozta ugyanis az utalás napját júliusra, ami több tíz milliárd forinttal terhelte meg a júliusi kiadásokat, ám ennyivel mérsékli az augusztusi hiányt - derült ki a szaktárca szokásos havi sajtótájékoztatóján. Katona Tamás pénzügyi államtitkár szerint a folyamatok a vártnak megfelelően alakultak, az első hét hónapban az adóbevételek hozták a prognózist, de kiadási oldalon is fegyelmezett gazdálkodás tapasztalható. A végleges adatok szerint az első hét hónapban a deficit 815,3 milliárd forint lett, a várható GDP 3,1 százaléka.
A tb-alapok az első hét hónapban 133,8 milliárdos deficitet halmoztak fel, ami a válság miatt növekvő munkanélküliség folytán mérséklődő járulékbevételekkel magyarázható. A szaktárca várakozásai szerint szeptember végére a két tb-alap deficitje meghaladja a 206 milliárd forintot, ám a negyedik negyedben a költségvetési átutalásoknak köszönhetően a hiány az év végéig 157 milliárd forintra mérséklődik. Katona - utalva az elmúlt napokban az egészségbiztosító hiánya körül kialakult vitára - leszögezte, hogy az egészségügyi kiadásokat a költségvetési törvény rögzítette, s függetlenül a bevételek alakulásától, az alapok azokat teljesítik. A nyugdíjbiztosítási alap gazdálkodását javítja, hogy idén novemberben már nem utalnak 13. havi ellátást.
A szaktárca álláspontja szerint sem a bevételi, sem a kiadási adatok nem térnek el lényegesen a prognózistól, így továbbra is tarthatónak tűnik a GDP 3,9 százalékára tervezett eredményszemléletű hiány, ami 991,8 milliárd forintos decemberi államháztartási deficitet jelent. Szeptemberben ennél lényegesen rosszabb adatok várhatóak, a PM előrejelzése szerint a hiány 1067 milliárd forintra ugrik, ám az év végi adóbevételekben bízva a tárca úgy látja, hogy a negyedik negyedév szufficites lehet. A kincstári optimizmust alááshatják viszont a inflációs adatok: mint ismert, júliusban az adóemelések ellenére a vártnál jóval kevésbé lódult meg a fogyasztói árszínvonal, ami a tervezettnél alacsonyabb áfabevételt eredményezhet. Katona szerint korai lenne az inflációs prognózis átírásán gondolkodni - szavait úgy is értelmezhetjük, hogy a PM egy kicsit még drukkol az inflációnak.
