Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szkeptikusak és kivárnak, érdekképviseleteik szerint alapvetően a túlélésre játszanak az iparban tevékenykedő magyar vállalkozások. Lényegében egyetlen termelő szektor sem számít érdemi növekedésre az év hátralévő részében, hiába érkeznek optimista előrejelzések főbb exportpiacainkról - mondta a Napi érdeklődésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Eddig leginkább a pénzügyi válságkezelés zajlott, de az ipar és általában a termelő szektorok vajmi keveset érzékelnek abból, hogy a piacon már látszanak a pénzügyi stabilizálódás első jelei. Innovatív kezdeményezések a recessziós hangulat ellenére is vannak: a nagyobb építőipari vállalkozások például próbálnak a környező országok beruházásaiba bekapcsolódni, az autókereskedők pedig pluszszolgáltatásokat - szervizt, alkatrészeket - kínálnak. Akadnak azonban olyan szektorok is, ahol reménytelenebb a helyzet: az idegenforgalom és a vendéglátóipar a reálkeresetek csökkenése miatt nem számíthat növekedésre.
A válság mindenesetre javíthat az atomizált gazdaságszerkezeten - főleg az építőiparban. A kormány "Biztos kéz" programja alapjában véve jó elképzelés, de fennáll a veszélye, hogy rossz megvalósítás esetén csak tovább lassítja az egyébként is elhúzódó kifizetéseket, és tovább növeli a körbetartozási láncot - mondta Dávid. A túlélésben segítheti a kisvállalkozásokat a Széchenyi kártya, amely elsősorban a forgóeszközhitel-szűkében lévőknek jön jól. A főtitkár szerint az év eddigi részében már többszörösére növekedett az igénylők száma és a kihelyezett összeg is. A jövő azonban kissé bizonytalan, mivel, bár már zajlik a költségvetés tervezése, eddig még nem egyeztettek a vállalkozói érdekképviseletekkel arról, hogy 2010-ben is megmaradhat-e, netán növelhető is a jelenlegi kétszázalékos állami kamattámogatás. A VOSZ próbálja elérni, hogy a kártya mintájára létrejöhessen egy szintén a kkv-szektornak szóló beruházási célú termék is hasonló feltételekkel.
A belföldi forgalom egyáltalán nem javul, az exportban már van némi élénkülés, de még nem tudni, hogy elértük-e a mélypontot - mondja Széman György, a Magyar Építőanyag-gyártók Szövetségének elnöke. Az eddigi kiesés azonban éves szinten már nem behozható (lásd még cikkünket a 9. oldalon). Ugyan végre meghirdették az idei panel- és energiahatékonysági programokat, ám ez aligha segít a veszteségek eltüntetésében, mivel a hitelpiac továbbra is tetszhalott állapotban van, a forint ismét erősödik, az áfaemelés mellett pedig a gázszolgáltatók is kíméletlenül továbbhárítják a Robin Hood-adót az ipari nagyfogyasztókra. Egy üveggyár esetében ez havi 50 millió forintos költségnövekedést jelent, amit nem tud most kigazdálkodni. Tovább árnyalja a képet, hogy ugyan megrendeléseket jelentenek a panelprogramok, de például a Zöld Beruházási Programnál a kivitelezők csak 2010-2012 között remélhetnek kifizetést. Az érdekképviselet sérelmezi, hogy az 1800 milliárdos építőipari programból alig elérhető valami, hiányoznak az előkészített projektek, de lényegében az állami lakáspolitika is.
