Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A belföldi borfogyasztásról évek óta nincs pontos statisztika, de a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához befutó, vállalkozásoktól származó információk szerint az idei első félévben a mintegy 600 ezer hektoliteres éves borexport időarányos része teljesülőben van. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) borpiaci jelentése szerint az első negyedévben a borexport volumene összesen 16 százalékkal csökkent az elmúlt év hasonló időszakához képest: a palackos borok exportja 35 százalékos visszaesésével szemben a lédig borok kivitele alig egy százalékkal növekedett. A palackos kivitelnél azonban arányeltolódás is megfigyelhető, mivel a minőségi vörösborokból közel 36 százalékkal több talált gazdára a határokon kívül. A magyar palackos borok főbb felvevő piacai közé Nagy-Britannia (24 százalék), Németország (15 százalék) és Csehország (13 százalék) tartozik, a lédig borok pedig többségében Németországba és Csehországba (37, illetve 33 százalék) kerülnek. A borexport értéke 2009 első negyedévében 12 százalékkal mérséklődött.
Az import erőteljesen visszaesett az akkori magas euróárfolyam miatt - csaknem 70 százalékkal maradt el 2008 hasonló időszakától. A KSH adatain alapuló AKI-jelentés szerint palackos borokból 40, lédig borokból pedig 81 százalékkal kevesebb érkezett az országba (az utóbbi 97 százalékban Olaszországból jött). A palackosok közül csak az asztali vörösborok importja növekedett, 29 százalékkal, a minőségieké viszont lényegében ugyanennyivel csökkent. Az import értéke összesen 36 százalékkal esett vissza a tavalyi első negyedévhez képest, miközben a palackozott asztali vörösboroknál 66, az ugyanilyen lédig boroknál 20 százalékos volt a növekedés.
A magyar borászatok azonban aligha lélegezhetnek fel az importborok nyomásának enyhülése miatt, hiszen egyidejűleg apadt a teljes magyar borfogyasztás is. Az egyes vállalkozások 20-30 százalékos belföldi fogyasztáscsökkenést tapasztalnak, bár vannak cégek, amelyek időarányosan teljesítik üzleti terveiket - mondta a Napinak Horváth Csaba, a HNT elnöke. Az AKI adatai szerint 2009 első félévében kilenc százalékkal csökkent az asztali és tájborok értékesítése az előző év azonos időszakához képest, miközben az áruk mintegy öt százalékkal emelkedett. A tömegborok mellett egyes prémium kategóriás borok esetében is gyengült a forgalom - egyrészt a fizetőképes keresletet szűkítette a válság, másrészt az utóbbi években a legtöbb hazai pincészet az ilyen borok előállítására törekedett, amivel a kereslet bővülése nem tartott lépést, és lassan telítődött a piac.
