Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A csirketenyésztésben 2010 decemberére elvileg nem lehetne egyetlen szalmonellabaktériummal fertőzött baromfiállomány sem az unió területén. A határidőig azonban egyetlen tagország - a klímájuk miatt kevésbé érintett skandináv országokat is beleértve - sem végez a mentesítéssel - mondta a Napinak Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Mint megtudtuk: ezt az unió illetékes hatóságai is belátták, így szeptemberben újabb egyeztetésre várják a baromfitartók érdekképviseleteit és a nemzeti állat-egészségügyi hatóságokat. Elképzelhető, hogy változtatnak a feldolgozókban a mintavétel helyén, és a jövőben az állatok bőre helyett az izomszöveteket vizsgálnák, hogy jelen van-e a baktérium. A hazai feldolgozókban a csirke 95 százalékát darabolják, és jelentős részét lebőrözik, a pulyka esetében pedig közel százszázalékos ez az arány. Egy másik lehetőség, hogy bizonyos baktériumtörzsek mentesítésére haladékot kapnak a tagállamok, ezzel szemben a többi, humán egészségügyi kockázatot nem jelentő törzs esetében eltörölnék a zéró tolerancia követelményt - mondta Bárány László. Magyarországon a legutóbbi vizsgálat szerint (mivel 8-10 éve tart a tojótyúk- és a vágócsirke-utánpótlásról gondoskodó szülőpárállományok vakcinázása) a két, humán egészségügyi szempontból legveszélyesebb szerotípus esetében jelenleg két százalék alatti a fertőzöttség szintje. A terméktanács becslése szerint 3-4 éven belül a teljes mentesség is elérhető. A többi, emberre veszélytelen szerotípusnál magasabb, mintegy 60 százalék körüli Magyarországon az érintettség, és még 10-15 évre lenne szüksége a hazai baromfiiparnak az öt százalék alatti előfordulási arány eléréséhez.
A most hatályos előírások szerint minden állománynál kéthetente ellenőrzik az esetleges fertőzöttséget, és minden második vizsgálatot kell csak a termelőknek fizetniük. A mentesség mielőbbi elérésében nemcsak a feldolgozók, de a termelők is érdekeltek: előbbiek azért, mert ha a jelenleg hatályos magyar szabályozás marad érvényben, a kereskedelmi láncok könnyen kilistázhatják őket, ha nem tudják igazolni a teljes szalmonellamentességet, utóbbiak pedig azért, mert bár az EU téríti a kényszervágott állomány értékét, a vágás költségeit, a jövedelemkiesést azonban nem. Jelenleg a mentesítési programra évi ötmillió eurót költhetünk uniós és hazai támogatásból. Az ágazati adatok viszont azt mutatják, hogy a szektor vállalkozásainak évi ötmilliárd forintba kerül a szalmonellamentesítés. Ennél pedig nagyságrendekkel több forrást, a következő öt évben 40-50 milliárd forintot igényelne az állattartó telepek korszerűsítése, a higiéniai feltételek javítása. A hazai istállók átlagéletkora 20-30 év közötti, és az összes, 3200-3400, átlagosan ezer négyzetméteres épülethez képest öt százaléknál kevesebb az új építésűek aránya. Istállónként legkevesebb 12-15 millió forintot igényelne a padozatcsere, a falak repedésmentesítése, az álmennyezetek hőszigetelése és a járványvédelmi eszközök beépítése - mondta az elnök.
