Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Közepes eredménnyel zárta az idei első félévet a baromfiipar: elsősorban a vágócsirke-ágazat kifejezetten jó teljesítménye húzta az eredményeket - mondta Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Utóbbiba leginkább a forintárfolyam alakulása segített be, mivel az erősen exportorientált ágazat szépen profitált a 290-300 forintos eurón, és az is segítette a termelőket és a feldolgozókat, hogy 270 forintos árfolyam fölött leállt az import. Ugyanakkor a vágócsirke termelői, illetve feldolgozói átadási árai még csökkentek is az idén: az Agrárgazdasági Kutatóintézet második negyedéves adatai szerint előbbiben mintegy tíz-, utóbbiban három-öt százalékos visszaesés mutatkozik. A válság hatására az Európa-szerte árérzékennyé váló fogyasztók kereslete is nőtt a sertés- és marhahúshoz képest olcsóbb baromfihús iránt. A teljes baromfiágazat egyébként már évek óta évi mintegy 250 milliárd forintos árbevétellel dolgozik, aminek 40 százalékát adja az export.
Az első félévben a termelésbeli visszaesés ellenére jól teljesített a pulykaágazat is: áprilistól júniusig élénkült a kereslet, és nőttek az exportárak is mintegy 50-60 eurócenttel. A nyár nemcsak a pulyka-, de a kacsahús iránti keresletet is visszavetette kissé, az év második felére azonban újra növekedést várnak a hazai termelők, feldolgozók. A hazai libatenyésztők helyzete már kevésbé jó, az év hátralévő részében az európai túltermelés, illetve a Négy Mancs akciói hatására megmaradt raktárkészletek miatt lehetnek gondok az értékesítéssel. Erősíti a problémát, hogy a válság miatt a fogyasztók most inkább a kacsahúst keresik, ami mintegy 20-25 százalékkal olcsóbb a libánál - mondta Bárány László.
Az ágazat szempontjából meghatározó lesz hosszabb távon a feldolgozóipari koncentráció fölerősödése a szalmonellamentesítés, de a kereskedelmi láncok központi logisztikai bázisánakbelépése miatt. A baromfiszektor feldolgozóipara egyébként is erősen szétaprózódott: csirkevágással 43, pulykavágással 8, víziszárnyas-vágással és -feldolgozással hét-nyolc üzemben foglalkoznak jelenleg. Jövője azonban csak a méretkompatíbilis és hatékony, uniós regisztrációs számmal rendelkező vállalkozásoknak lesz. Fontos lenne, hogy az egyes kisebb és versenyképtelenebb üzemek, amelyek a szürke és fekete zónából, áfa- és adócsalásból származó többletjövedelemből kompenzálják a hiányosságaikat, nagyobb hatósági figyelmet kapjanak - mondta az elnök. Becslések szerint a mintegy 150 milliárd forintos éves belföldi forgalom 20-22 százaléka (22-23 milliárd forintnyi forgalom) bonyolódik le a számla nélküli zónában.
