Miután lejárt a tízéves haladék a környezetszennyező tárolók bezárására és kötelező rekultivációjukra, az uniós környezetvédelmi irányelv értelmében július 16-ától Magyarországon csak 70 hulladéklerakó üzemelhet, nincs olyan település az országban, amelytől ne lenne 50 kilométernél közelebb egy hulladékkezelő központ - tudta meg lapunk az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől. A bezárt depóniák erősen levegő- és talajszennyezők voltak, az újak azonban komplex szolgáltatást nyújtanak az egyszerű hulladéklerakókkal szemben: rendelkeznek többek között bio- és zöldhulladék-komposztálóval és az újrahasznosítást elősegítő válogatóművel.
Szolnok és 23 másik önkormányzat saját beruházásban építette meg a kétpói hulladéklerakót - a települések már 2007 eleje óta ide szállítják a keletkező hulladékot. Az új, korszerű technológia és a szállítási díjak megnövekedése költségnövekedéssel járt, amit - településenként eltérő módon - a hulladékdíjban érvényesítenek. Voltak próbálkozások, hogy Szolnok átvállalja a díjemelés egy részét, azonban az önkormányzat pénzügyi helyzetét is figyelembe véve, ez vállalhatatlan volt. Úttörő példát képvisel Magyarországon a 2002-ben alakult Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium Tulajdonközösség, amely 82 önkormányzatot egyesít Baranya, Csongrád és Bács-Kiskun megyékben: a közszolgáltatási szerződésekben nem az önkormányzatok vesznek részt, hanem a szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő magánszemélyek és vállalkozások. Ezzel az önkormányzatok válláról nagy terhet vesznek le, hiszen így a hulladékkezelési szolgáltatás nem nyomja a költségvetést. Természetesen ezzel párhuzamosan 10-50 százalékkal növekedtek a lakosság terhei, ám ezért magasabb színvonalú szolgáltatást kapnak, s olyan településeket is bevontak a hulladékkezelésbe, ahol eddig ez nem volt elérhető.
A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a kevesebb lerakó miatt az illegális hulladéklerakás veszélye megnőhet, ezért a főfelügyelőség fokozott ellenőrzésekre készül.
Ádám János