Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Most ér véget az első hároméves alapszintű képzési ciklus, amelynek már piacképes, a munkaerőpiacon azonnal hasznosítható tudással felvértezett pályakezdőket kellene kibocsátania. Jelenleg a vállalatoknak egyáltalán nincs információjuk arról, hogy valójában mit is ér a BA-diploma - állítja Bihall Tamás, az MKIK alelnöke. Maguk az egyetemek, főiskolák is bizonytalanok kissé a képzés eredményességével és a frissdiplomások munkapiaci esélyeivel kapcsolatban. A leggyakrabban felvetődő kérdés, hogy a BA-diploma mennyire kínál valóban a gyakorlatban is hasznosítható tudást. Ugyan valamennyi szaknál kötelező a szakmai gyakorlat, kérdéses, hogy a válság idején a cégek mennyire hajlandóak pluszforrásokat szánni a féléves egybefüggő gyakorlatra érkező hallgatókra, és azt sem tudni, mennyire tudják ezt az időt érdemi feladatokkal kitölteni.
Jelenleg főleg az agrárszakoknál és a gazdasági képzéseknél kötelező a hetedik félévben a tapasztalatszerzés, a többi szaknál hat félév alatt oldják meg a gyakorlatot is. Még jobban közelíteni kellene a képzéseket a gazdaság igényeihez, és ebben nagyobb szerepet kaphatnának a felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsai is. Utóbbiak ugyan több, az intézmény működését befolyásoló döntésbe beleszólhatnak, de jelenleg a tananyag kiválasztásába, fejlesztésébe szinte egyáltalán nem. Bihall szerint elemzést igényel, hogy az egyes végzettségek esetében kell-e még kiegészítő képzéseket szervezniük a munkáltatóknak vagy a felsőoktatási intézményeknek, és milyenek lesznek a BA-diplomások munkaerő-piaci esélyei. Ez a válságtól függetlenül is probléma lesz még évekig - tette hozzá az alelnök.
Most nem kell attól tartani, hogy a munkaerőpiacra hirtelen rázúdulna a BA-diplomások tömege - véli Tóth István János, az MTA KTI tudományos főmunkatársa. Több felsőoktatási intézmény megkérdezése után ugyanis azt tapasztalja, hogy a hallgatók többsége inkább halogatja a döntést arról, próbálkozzon-e a mesterszakra való bejutással vagy a munkahelykeresést válassza. Az egyik vidéki egyetemen például csak a hallgatók negyede vette föl egyáltalán a diplomához szükséges összes tantárgyat, és nincs adat arról, végül hányan teljesítették azokat. Maguk az intézmények is eltérő szigorral ítélik meg a halogatást - például a vegyészmérnöki vagy építészmérnöki képzéseknél három év alatt nem is lehet olyan tudást szerezni, ami a munkapiacon hasznosítható. A munkáltatók egyelőre azt mondják, mindegy, hány éves képzést követően, de legyen egyetemi végzettsége a pályakezdőnek, legyen tanítható, csapatjátékos és jó problémamegoldó a leendő munkavállaló.
