Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre nagyobb hullámokat vet az a június 24-ei kormányülés után bejelentett döntés, amelynek értelmében a Magyar Energia Hivatal (MEH) korábbi árszabályozása révén az áramszolgáltatóknál keletkezett többletbevétel - mintegy ötmilliárd forint - nem kerül közvetlenül vissza a fogyasztókhoz, hanem a gazdasági válság miatt legrászorultabbak megsegítésére létrehozott krízisalap kasszáját növeli. Az összeg háztartásonként százötven és ezer forint között mozog, attól függően, hogy ki melyik egyetemes szolgáltatótól vásárolt áramot.
Az egyetemes áramszolgáltatók továbbra is a MEH által kontrollált árakon biztosítják a villamosenergia-ellátást, így hatóságilag ellenőrzött áron szolgáltatnak. A MEH tavaly a nagykereskedelmi árakat piaci erőfölényre hivatkozva év közben visszafogta, így alakult ki a szolgáltatóknál év végére az árrésnövekedés miatti többletbevétel. Ennek a fogyasztók felé történő visszafizetésére a szolgáltatók tettek javaslatot a hivatalnak, a MEH pedig úgy foglalt állást, hogy az összeg 40 százalékát a rászoruló áramfogyasztók támogatására létrehozott alapítványoknak utalják, 60 százalékát pedig jóváírják a túlfizető háztartásoknak. Az országgyűlés döntése módosította a villamosenergia-törvényt, aminek alapján a MEH egy újabb határozatot hozott. Kiss Péter társadalompolitikai miniszter a döntést követően jelezte: az áramszolgáltatók "extraprofitjának" (valójában többletárrésének) 60 százalékát - vagyis a fogyasztók egy csoportjának visszajáró részt - a válság kezelésére létrehozott krízisalapba kell befizetni. Kiss szerint erről már megegyeztek az áramszolgáltatókkal, akik közérdekű kötelezettségvállalás címén utalják át a pénzt. A döntést azóta számos támadás éri, így például a legnagyobb ellenzéki párt szerint a fogyasztók joga eldönteni, mihez kezdenek a pénzükkel, ezt helyettük ne tegye meg senki.
Porpácsi Dezső, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének vezetője szerint lehet, hogy nem a legjobb döntés született, ám képtelenség megkérdezni minden érintett fogyasztót, hogy mi történjen a túlfizetéssel, ami alapvetően nem is jelentős összeg, néhány száz forint, ám korábban is volt már hasonló döntés - igaz, akkor csak egy-egy energiaszolgáltatót érintett. A MEH elnöke mellett működő energetikai érdekképviseleti tanács ülésén is szóba került ez a téma, de akkor nem fogadtak el erre vonatkozó határozatot.
