Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első féléves közbeszerzési adatokon nem érezhető a gazdasági krízis hatása, az állami és uniós pénzeket költő ajánlatkérők ugyanis összesen 753 milliárd forint felhasználásáról döntöttek közbeszerzési eljárás keretében, ami 33 százalékos növekedést jelent a tavalyi első hat hónaphoz képest. A bővülés oka egyrészt az építőipari beruházások dinamikus (több mint 80 százalékos) növekedése, ezek nagy része uniós támogatású fejlesztés, útépítés, valamint ppp-konstrukcióban megvalósuló beruházás - mondta Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsa (KT) elnöke. Másrészt a közbeszerzési törvény április 1-jén hatályba lépett módosításával magyarázható a bővülés, az ajánlatkérők ugyanis igyekeztek még ezelőtt, a régi szabályok szerint kiírni beszerzéseiket. (Januárban és februárban jóval meghaladta a 200-200 milliárdot az eljárások értéke, míg márciusban és áprilisban összesen "csak" 60 milliárdot tett ki. Az új szabályok több feladatot rónak a kiírókra és növelik az eljárások nyilvánosságát.)
Az építőipari tendereknek köszönhetően jelentősen megugrott a tárgyalásos eljárások értéke is, a tavalyi első félévi 244 milliárdról 397 milliárdra. A legtöbb építőipari eljárást tárgyalásos formában írják ki az ajánlatkérők, akkor is, amikor nem lenne indokolt - véli Berényi, aki szerint leginkább akkor alkalmazzák ezt az eljárási formát, ha a kiíró még nem tudja, mit is akar, az csak menet közben derül ki, és a tárgyalások során lehet változtatni a feltételeken. Ez veszélyes lehet az uniós beszerzéseknél, mert az EU szerint a tárgyalásos forma nem biztosítja az ajánlattevők közötti valódi versenyt, így a felülvizsgálat során indokolatlan esetben vissza is vonhatja a támogatást - ahogy tette azt például a csepeli szennyvíztisztító egyes közbeszerzéseinél.ó
