A közraktározásnál az egyik legnagyobb gond, hogy ma egy rosszhiszemű letevő több közraktárnál is zároltathatja az áruját, majd később több pénzintézettől is kérhet hitelt. Az egymásra zárás kockázatának csökkentése érdekében elindult az egyeztetés a Közraktári Szövetség és a Bankszövetség között, a Közraktári Felügyelet és a biztosítók bevonásával. A cél az lenne, hogy a gps-technológia segítségével - így megjelölve az áru tárolási helyét - létrehozzanak egy olyan adatbázist, amellyel ez a probléma kiszűrhető. A helyszíni ellenőrzések során ugyanis erre nincs lehetőség. Elképzelésük szerint a Közraktári Felügyelet kezelhetné ezt az adatbázist, egyelőre azonban még nem tudható, hogy milyen kondíciók mellett lehet ezt megvalósítani. Az előkészítés mindenesetre folyik, a közraktárak a napokban döntenek arról, milyen technológiát vezessenek be. Ha minden jól megy, őszre, a kukorica betakarítására már ki is tudják építeni a rendszert. Szakértők szerint a biztosítók kárrendezési gyakorlatán is változtatni kellene, mivel ugyan a közraktárak lopáskárra is kötnek biztosítást, de csak ritkán kapnak térítést a kárukra. Idén a közraktározási piac mindenesetre erősen konszolidálódik, és a közraktárak maguk is nekiláttak a kockázatcsökkentő lépések, eljárások kidolgozásához és bevezetéséhez. Az már most látszik, hogy a közraktári limitek megállapításánál a bankok alaposabban megnézik, melyik cég kérte azt, és milyen biztosítékokat kínál - mondja Földházi József, az ÁTI-Depo Zrt. közraktározási üzletágvezetője. A cég egyébként épp tavaly akart visszatérni a piacra, azonban annyira átláthatatlannak és veszélyesnek ítélték azt, hogy inkább maradtak a hagyományos gabonatárolási, logisztikai tevékenységük mellett. Idén azonban már lépnek. Az ÁTI egyelőre saját telepein kezdi meg a közraktározást, és arra számítanak, hogy a bekerülő áru nagy részére jegyet kell majd adniuk. Már konkrét ügyleteik is voltak, de az igazi dömpingre augusztusban, az aratás befejeződése után számítanak. Ezen túlmenően kapacitásbővítést is terveznek, de nem a hagyományos művi közraktározás terén, a művi és a saját telepi közraktározás ötvözetét próbálják értékesíteni. A legalább egy szezonra bérelt raktárakban saját személyzetük felügyelete alatti árura bocsátanának ki közraktárjegyet. Finanszírozási oldalon óriási bizonytalanságot lát Bakai Zoltán, a tavaly indult Dunadepot Közraktározási Zrt. vezérigazgató-helyettese. Szerinte leginkább a közraktárak banki limitjei, a szolgáltatásuk minősége befolyásolja majd a piacot - ahol a Hungária művi közraktározásból való kivonulása után az újrafelosztás zajlik. Ágazati hírek szerint ebből leginkább az állami tulajdonban lévő Concordia profitálhat. A túlnyomórészt művi közraktározást végző Dunadepot tavaly csak szerény eredményt tudott elérni, mivel októberben, a válság kirobbanásakor, és a kukoricaszezon kezdetekor lett volna leginkább szükségük a finanszírozásra, de így a 25 milliárd forintos limitjüket nem is sikerült kitölteni. Erre az évre 50-60 milliárd forintos banki limitet szeretnének elérni, de egyelőre még elbírálás alatt van az ügylet. Ez a gabonaáraktól függően mintegy 700 ezer tonna gabona közraktározásához lenne elegendő, és már szolid nyereséget biztosítana a cégnek.
