Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt 10-15 évben folyamatos volt a bogyós gyümölcsök termesztésének visszaszorulása Magyarországon, amihez az ültetvényszerkezet elaprózottsága, a feldolgozók, hűtőházak bezárása, felszámolása mellett a klimatikus viszonyok változásai is hozzájárultak. Amíg 1991-ben a málnatermés csaknem 28 ezer tonna volt, mára mindössze évi hatezer tonnányi terem az országban, jórészt még mindig családi termesztésben. Nyugat-Nógrádban 2000 és 2008 között 60 százalékkal csökkent az ültetvények termőterülete. Kevés az öntözött, intenzív termesztésre alkalmas ültetvény - ahol elérhető lenne a szakértők által a megélhetéshez elegendő jövedelmezőséget biztosító százmázsás hektáronkénti termésátlag -, pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a klimatikus változások miatt öntözés nélkül nem lehet biztonságosan, piaci elvárások szerinti zöldséget vagy gyümölcsöt termeszteni Magyarországon. A kézimunka-igényes ágazatnak nem használtak az élőmunkaterhekkel kapcsolatos jogszabályok, illetve a közterhek változásai sem, mivel a felvásárlási árakban évek óta nem lehet elismertetni ezek többletköltségét. Közben a legnagyobb versenytársak, a lengyel és a szerb termelők jelentősen növelték a termőterületüket, a világ meghatározó málnatermelő országai közé emelkedve. Utóbbiak például 30 ezer tonnáról 80 ezerre növelték termelésüket, igaz, az értékesítésüket nagyban segíti az EU-tól kapott vámmentesség, illetve a kormány által adott exporttámogatás. A feldolgozói hálózat is megsínylette az elmúlt éveket, egymás után kerültek felszámolás alá a hűtőházak, szörpgyártók. Legutóbb tavaly év végén a válság miatt a nézsai Frigoland Hűtőház ellen indult ilyen eljárás - a cég az egyik legjelentősebb megmaradt nógrádi felvásárló volt. A felszámoló a sikertelen értékesítés miatt egy-két hónapon belül újra meghirdeti az üzemet, addig is a gépsorokat a Berkenyei Faluszövetkezet bérli. Az idei málnatermés minőségét ugyancsak rontotta az időjárás: a tavaszi szárazság miatt nem tudott fejlődni a gyümölcs, most pedig az eső miatt fagyasztás után törik a málna, és így már nem exportminőségű. Emiatt és a visszaeső exportkereslet miatt a felvásárlási árakat is csökkentették: a fertődi málna kilójáért 400, a lémálnáért pedig 250 forintot fizetnek. Országos átlagban egyébként 400-500 forint között változik a gurulós, fagyasztásra szánt málna kilónkénti felvásárlási ára, míg a lémálnáé általában száz forinttal kevesebb - mondta a Napi érdeklődésére Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács alelnöke.
