A 2006-os rekordtetőzés után nem jelenthet gondot a Duna mostani áradása - mondta lapunknak Bátori Marianna, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) szóvivője. Árvíz esetén a csatornahálózat a legveszélyeztetettebb, hiszen a víz visszafolyhat a kanálisba, onnan pedig a lakott területekre, továbbá folyamatosan biztosítani kell a szenny- és csapadékvíz zavartalan elvezetését. A három évvel ezelőtti árvíz során a cégnél alkalmazásban álló 1100 dolgozóból 800-an csak a védekezéssel foglalkoztak - irodistákat is behívtak -, de most közel 200 ember elegendő. Az árvízvédelmi főosztály "békeidőben" 40 főt számlál, olyankor a legfontosabb feladatuk a főváros kis vízfolyásainak, patakjainak gondozása - ezek együttes hossza közel 170 kilométer -, ugyanis ezek megáradása komoly veszélyt jelenthet.
A várakozások szerint a Duna ma tetőzik Budapestnél 715 centiméteren (három évvel ezelőtti 860 centiméter volt a csúcs). A védekezés első szakaszában a szennyvíz- és szivattyútelepeket árvízi üzemmódra állították át, majd 25 dunai csatornazsilipet zártak le; ezek automatikusan zárhatók, de ellenőrizni kell, hogy nem akadt-e be semmi, ami akadályozhatná működésüket. Ezt követően a vízszintnek megfelelően az árvízi kapukat fokozatosan zárják. A lezárt területekről, ahol szükséges, a szennyvizet mobil szivattyúkkal emelik át. Az utóbbi napok özönvízszerű esőzéseivel még normális helyzetben is nehezen birkózik meg a csatornahálózat, az extrém mennyiségű csapadékot csak késleltetve tudja elvezetni a rendszer.
Ádám János