A közhasznú társaságok nagy része szerdától eltűnik - legalábbis a fővárosban biztosan. A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint júliustól nem működhetnek tovább a közhasznú társaságok: vagy át kell alakulniuk gazdasági társasággá, vagy meg kell szűnniük - 2007-től kezdve egyébként alapítani már egyáltalán nem is lehetett ilyen társaságot. A társaságok az átalakulás után is megtarthatják lényegüket, vagyis nonprofit vállalkozásként működhetnek, csak épp a klasszikus cégformák szerint.
A fővárosi bíróság adatai szerint 651 közhasznú társaságot alapítottak Budapesten, ezek közül 316 volt aktív, felszámolás és végelszámolás alatt pedig 56 áll. Június 24-ig közülük kétszáz átalakult gazdasági társasággá - szinte kivétel nélkül kft.-vé -, 41 átalakulása folyamatban van, 335-öt pedig törölt a bíróság. A szabályok szerint ha egy társaság elmulasztja a szerdai határidőt, a bíróság hivatalból törli a nyilvántartásból. A változtatásra leginkább azért volt szükség, mert a szabályok nem kezelték megfelelően a közhasznú társaságokat mint cégformát és a közhasznúságot mint minősítést. Utóbbit bármely szervezet, alapítvány, egyesület és társaság megkaphatta, s ezzel kedvezményeket is igénybe vehettek a társasági adóban. Ezek a kedvezmények automatikusan jártak a közhasznú társaságoknak is, ám azt semmi sem követelte meg ezektől a társaságoktól, hogy megszerezzék a minősítést.
Arra csak becslések vannak, hogy összesen hány közhasznú társaság alakult Magyarországon, mivel ezek nem szerepelnek a cégjegyzékben, nyilvántartásukért a bíróságok felelnek, ám összesített lista nincs. Nagyságrendileg egyébként kétezer körül lehet a számuk. A budapesti példa alapján ezeknek harmada-negyede marad meg, a többi ugyanis vagy eleve nem működik, vagy nem kíván az új szabályok szerint megmaradni.
