Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakáslízingesek terheit is érezhetően növelheti a vagyonadó, bár a szavazás előtt álló törvény szerint az új közterhet az ingatlan tulajdonosának kell megfizetnie fő szabályként, ami egy lízingelt ingatlan esetében a lízingcég. Hordós Zoltán, a Magyar Lízingszövetség elnöke a közrádió Krónika című műsorának nyilatkozva jelezte, hogy ebben az esetben a cégek egy az egyben áthárítják az adót a lízingbevevőkre, vagyis a díjak automatikusan ennyivel nőnek majd.
Ha viszont az ingatlanon vagyoni értékű jog van bejegyezve, az adót e jog tulajdonosának kell megfizetnie. Ez azt jelenti, hogy ha a lízingbevevő haszonélvezeti joga szerepel az ingatlan tulajdoni lapján, akkor az adót nem a cég, hanem a lakásban lakó magánszemély fizeti meg.
Az érdemi eltérés a két megoldás között mégsem az, hogy az adót a lakó közvetlenül vagy közvetetten, a megemelt díj formájában fizeti-e meg. A valódi differencia az, hogy a lízingbevevők érvényesíthetnek adókedvezményt és -mentességet, a lízingcégek viszont nem. Harmincmillió forint értékhatárig mentes ugyanis az adó alól az a lakás, amelyben tulajdonosa vagy haszonélvezője életvitelszerűen lakik. Ezt a lízingbevevő ki tudja használni, a lízingcég viszont nem. Ráadásul - mivel nyilván több lakás is a cég tulajdonában van - a 15 milliós kedvezményt sem veheti igénybe, azaz a a lakás teljes összege után kell adóznia.
Ez egy 40 millió forint értékű lakás esetében azt jelenti, hogy évi 110 ezer forint adót kell fizetnie a lízingcégnek, amit ha áthárít, közel 9200 forinttal emeli meg a havi lízingdíjat. Ha viszont az adót a lízingbevevő fizeti mint a lakás haszonélvezője, akkor a mentességet igénybe véve csak havi háromezer forint adót kell fizetnie.
Kézenfekvő megoldásnak tűnhet, hogy a lízingbevevő javára jegyeztessen be haszonélvezeti jogot a lízingcég. Annak eldöntése ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy ebben az esetben keletkezik-e ez alapján illetékfizetési kötelezettség. Elvileg igen, akár ajándékozásról, akár vagyonátruházásról van szó. Ugyanakkor vélelmezhető, hogy a haszon átengedése már az ügylet elején megtörtént, vagyis a bejegyzéssel tényleges vagyonszerzés már nem történik.
